Öveket bekötni, megint jön egy mértékegység… Ez leírja, hogy egy adott testet minél jobban hevítünk, az egyre világosabb lesz, és ennek a fénynek a meghatározására felállítunk egy mértékegységet, és elnevezzük mondjuk Kelvinnek. Ha visszalapozol, akkor már az elején volt szó a fény hullámhosszáról. Az elmélet pofon egyszerű. Minél jobban melegítesz valamit, az annál több bevitt energiát sugároz ki magából, és egyre több energia egyre sűrűbb, rövidebb hullámhosszon közlekednek feléd, mitől a színérzékelésed egyre jobban eltolódik a vöröstől a kék felé. Jegyezzük meg, ezek a termikus fényforrások.
De mi van mondjuk egy fénycsővel? És mi is ez az egész hőmérsékleti vacakolás?
A fénycsöveknél, monitoroknál, egyéb kijelzőkön természetesen a fizikai jelentés értelmét veszti, hisz el lehet képzelni egy 16000K –ben izzó monitort a szobában. Ezeknek a, nem hőmérsékleti sugárzás elven működő eszközöknek a fénymérésére ismét egy új fogalmat alkottunk, méghozzá a korrelált színhőmérsékletet.
Azt jelenti egyszerűen, hogy ha van egy fényforrásod, és ennek a színhőmérsékletét szeretnéd megtudni, akkor fellapozod a gyártó adatlapját, és leolvasod a rajta lévő számadatokat. Ők úgy állapították meg az értéket, hogy összehasonlították az általuk gyártott eszköz (mondjuk fénycső) színképét, egy hozzá megfelelő termikus fényforráséval, és így lészen néked adat, mit majd felhasználsz a későbbiekben.
Néhány színhőmérsékleti adat:
| 1000-2000 K | - Gyertyafény |
| 2500-3500 K | - Wolframszálas izzólámpák |
| 3000-4000 K | - Napkelte/napnyugta (tiszta égbolt) |
| 4000-5000 K | - Fluoreszcens lámpák |
| 5000-5500 K | - Vaku |
| 5000-6000 K | - Nappali, közvetlen napfény (tiszta égbolt) |
| 6500-8000 K | - Felhős időben |
| 9000-10000 K | - Árnyékban |
Eljutottunk oda, hogy megállapíthatjuk, az asztalunkon lévő piros cseresznyénket azért látjuk pirosnak, mert a következő dolgoknak valósulnak meg egyszerre:
- A cseresznyére rávetülő fényforrás színhőmérséklete.
- A cseresznye anyagának fényelnyelő, fényvisszaverő képessége.
- Szemünk receptorainak fényfeldolgozó állapota.
Puff… ennyi? Dehogy!
Hiszen a retinádnak csapódó fény nem csak annyit tesz, hogy el tudod választani a vöröstől a kéket, hanem ennek bizony egyéb következményei is vannak. A fények érzetet is keltenek, mik az ember evolúciója során mókásan, pont az ellenkező reakciót váltják ki, mint ahogy azt a természet megalkotá. A vörösből a tűzre, azaz a melegre asszociálunk, a kékről pedig a jég, azaz a hideg ugrik be mindenkinek, és ilyen érzetet is kelt. Tehát, ha koncentrációt akarunk valakitől elérni, akkor hideg, azaz kékes fényt használjunk, ha viszont szeretnénk egy képet készíteni arról, hogy a főnökünk az irodájában, az asztalon szunyókál, akkor cseréljük ki izzóit sárgás, meleg fényűre, s teljes lesz a siker.
