“KLIKK” Szótár

Fotós szótár, „KLIKK” Magazin módra. Bevallom becsülettel – bár még nagyon az elején vagyok ekkor az oldal írásának – , hogy ez az egyetlen téma, amit nem saját fogalmazásomban írok. Nagyon sok kifejezést kell megmagyarázni röviden, és inkább (jó, lusta voltam) segítséghez nyúltam. Miközben szerkesztettem, felmerült, hogy illendő lenne a szerzőktől engedélyt kérni, amiért az ő gondolataikkal ékeskedek, majd mikor véglegesítésre került az anyag, akkor döbbentem meg igazán, hogy mennyit kell benne javítani. Mármint helyesírásilag… Úgy gondolom, hogy ha egy értelmező szótárt szerkesztek, akkor legalább az alapvető hibákkal ne legyen tele a mondanivalóm. Legalábbis szerintem. És mivel 2órám ráment ezeknek a hibáknak javítgatására (tuti, hogy maradt benne jócskán…), úgy döntöttem, hogy inkább a szerzők támogathatnának engem, amiért elvégeztem helyettük a munkát. De elég legyen a szövegből, lásuk milyen fogalmak is vannak itt megmagyarázva.

Actual Pixels (valós méret) – A legtöbb képfeldolgozó program, így például a Photoshop is, a képek méretét nem a felbontása alapján,hanem a pixelekben megadott kiterjedése alapján kezeli. Így a 100% nagyítás a programban nem a nyomtatási méretet jelenti, hanem azt, amikor a kép egy pixele pontosan egy monitor képpontnak felel meg.

Adobe – Amerikai székhelyű szoftvercég, amely elsősorban a PostScript lapleírónyelv kifejlesztésének és elterjedésének köszönheti, hogy már a világ 5 legnagyobb szoftvercége közül az egyik. Elsősorban a digitális képfeldolgozás és kiadványszerkesztés terén fejlesztenek szoftvereket.

Airbrush (szórópisztoly) – A digitális képfeldolgozó és festőprogramokban elterjedt eszköz, ami a hagyományos szórópisztoly működését utánozza. Általában beállítható a festékszórás területe és a szórt festék nyomása.

Align (igazítás) – Parancs vagy beállítás különböző rajzi elemek, rétegek vagy objektumok egymáshoz igazítására. Leggyakrabban hatféle rendezési lehetőségünk van: az elemek bal széle, jobb széle, függőleges középtengelye, teteje, alja vagy vízszintes középtengelye illeszkedhet egymáshoz. A parancs jellegénél fogva csak akkor aktív, ha legalább két elemet kijelöltünk.

Alexpozíció - A fotónyersanyag túl kevés fényt kapott. Az optimálisnál kisebb expozíció, amely már a képeredmény észrevehető romlását eredményezi.

Alfacsatorna (Alpha Channel) – A képfeldolgozó programok a képekhez tartozó színinformációkat színcsatornákon tárolják. Az ezeken felül tárolt csatornákat összefoglaló néven alfacsatornáknak, más néven maszkoknak hívjuk. A csatornák önmagukban szürkeárnyalatos képként jelennek meg – CMYK képek esetében ez megegyezik a színkivonatokkal (plate). Alfacsatornán tárolhatunk maszkot, amit a programok kiválasztásként értelmezhetnek, de tárolhatunk az átlátszóságra vonatkozó információkat is. Ebben az esetben az alfacsatorna fehér részein a kép látszik, a fekete részeken teljesen átlátszó, a köztes szürkeárnyalatoknál pedig arányosan részben átlátszó. Alfacsatorna szolgál a direktszín-kivonatok tárolására is, amelyek a nyomdai kísérőszíneket határozzák meg. Alfacsatornát menthetünk Photoshop,TIFF, DCS 2.0, PNG, Pixar vagy TGA fájlformátumokba.

Anchor Point (csomópont) – A vektoros ábrázolásban legelterjedtebb leírásmódban (Bézier-görbék) a görbék szakaszokból és csomópontokból állnak. Minden szakaszhoz tartozik két csomópont, amelyek a szomszédos szakaszok csomópontjai is egyben. Ezek a pontok nyomtatásban nem látszanak, csak a képernyőn.

Anti-alias (élfinomítás) – Ez az eljárás viszonylag kis felbontású képernyőkön javítja az éles, ferde vagy ívelt vonalak megjelenítését. A pixelekből felépülő képek négyzet alakú képpontokból állnak, és ha a felbontás nem kielégítően nagy, a négyszögek lépcsőzetességétől a ferde vagy görbe alakzatok széle „rágott”, recés lesz, ami meglehetősen zavaró. Az anti-aliasing segítségével a programok az ilyen kontúrokon azokat a pixeleket, amelyek csak részben vannak benne a kiválasztásban, arányosan áttetszően kezelik, így csökkentve a kontrasztot és finomítva az átmenetet.

Autofókusz – Egyes fényképezőgépeknek, diavetítőknek vagy nagyítógépeknek az a tulajdonsága, hogy a leképzett vagy kivetített képet egy érzékelő és vezérlő rendszer segítségével automatikusan élesre állítják.

Arrange (rendezés) – Parancs vagy beállítás különböző rajzi elemek, rétegek vagy objektumok sorrendjének meghatározására. A programokban – kevés kivételtől eltekintve – két különböző objektum nem foglalhatja el ugyanazt a „szintet”, az egyiknek előrébb, a másiknak hátrébb kell lennie. Ha átfedés van köztük, minden esetben az előrébb lévő takarja a hátrébb lévőt. Ezt változtathatjuk meg a sorrendjük átrendezésével.

Aszférikus lencse – Olyan üveglencse. amelynek felülete a szabályos gömbalaktól eltér. Aszférikus lencsék alkalmazása javítja az objektív rajzolatát a nagyobb rekesznyílásoknál.

Állandó fény – Folyamatosan világító fényforrások fénye. A kifejezést a vaku rövid idejű felvillanásától való megkülönböztetésre használjuk.

ATM (Adobe Type Manager) – Az Adobe szoftvercég által gyártott szoftver a Type 1 típusú, PostScript rendszerű betűtípusok kezeléséhez, megjelenítéséhez, nyomtatásához elengedhetetlen. Kiegészítő szolgáltatásként a betűtípusok csoportosítását, munka közbeni ki- és bekapcsolását, próbanyomtatását is elvégezhetjük vele.

Átlagoló (integráló) fénymérés – A TTL rendszerű fénymérés legegyszerűbb módja. A fénymérő átlagot képez a kép egész felületének világosságértékeiből. Nagy fény-árnyék ellentéteket mutató témáknál gyakran hibás mérési eredményt ad.

Átlátszóság (Transparency/Opacity) – Elsősorban képfeldolgozó programokban használt tulajdonság, megadja a kép egyes részeinek átlátszóságát. Ez az átlátszóság lehet akár részleges is, azaz csak áttetszőség, ilyenkor az áttetsző rész és a háttér együtt alakítják ki a kapott végeredményt. Sajnos a kiadványszerkesztő programok közül jelenleg csak az Adobe InDesign 2.0 képes az átlátszóság kezelésére, a többi nem.

Átnézeti kereső (Newton kereső) – Ez a fényképezőgép felső részébe épített kis optikai rendszer, távcső. Ezen keresztülnézve ellenőrizhető a képkivágás.

Batch (köteg) – Az automatikus feldolgozás megjelölése programokban és szkennereknél. Ezzel a móddal egyszerre több képet is kijelölhetünk és automatikusan egymás után beszkennelhetünk, illetve tetszőleges munkafolyamatot végrehajthatunk rajtuk.

Beállított (abszolut) élesség – Az a (a film síkjától számított) távolság ahova az optikai élességet beállítottuk.

Bemozdulás (felvételi) – Ez a képen látható jelenség a felvétel készítésekor alakulhat ki. Oka, hogy az exponálás közben a fényképezőgép vagy a téma elmozdul.

Betűtípus (Font) – A betűtípus azonos stílusban készült betűk, számok és írásjelek összessége (például Garamond). Ezen belül különböztetünk meg különböző stílusokat, mint kövér (bold) vagy kurzív (italic). A számítógépen minden stílushoz külön fontfájl tartozik, de a vektorgrafikus leírásmódnak köszönhetően egy font használható minden mérethez. A legszélesebb körben használt fontfájl-formátumok a TrueType, a PostScript nyelv alapjaira épülő Type1 és a kettő előnyeit ötvöző OpenType. A Type1 és a régebbi rendszereken az OpenType használatához szükséges az Adobe Type Manager (ATM) használata.

Bélyegkép (Thumbnail) – Képfájlokhoz tartozó kisebb méretű és felbontású nézőkép, amelyet a programok gyorsabban meg tudnak jeleníteni, mintha a teljes adatállományt kellene feldolgozniuk. Egyes katalogizáló programok saját bélyegképet készítenek azokról a képekről is, amelyek formátuma nem teszi lehetővé a bélyegkép tárolását.

Bézier görbe (Path) – A PostScript lapleíró nyelv alapja, ívek matematikai leírása, ahol a görbe szakait csomópontok és hozzájuk tartozó érintők határozzák meg. Az érintők iránya mellett a hosszuk is fontos a görbe kialakításában.

Bit – Az információ legkisebb egysége, értéke 0 vagy 1 lehet. Nevét az angol binary digit (=kettes számrendszerbeli szám) kifejezésből kapta.

Bit mélység (Bit depth) – lásd Színmélység

Bitmap – 1.) Pixeles képábrázolást alkalmazó fájl(formátum). Az ilyen képet felnagyítva mindig megjelennek a pixelek, a részletek recések, „rágottak” lesznek. 2.) Színmód; a program 1 bit adatot rendel egy képponthoz, így az vagy fekete vagy fehér lehet. Ilyen színmódban dolgoznak a faxok, sok hátránya miatt azonban képfeldolgozásra nem alkalmas.

Bleed – lásd Kifutó

Blending (összhatásmód) – Képfeldolgozó programokban két vagy több réteg együttese valamely különleges hatás elérésére. Megtaláljuk itt a hagyományos fényképészeti eljárásokat és a digitális effekteket.

Blooming (túlfolyás) – A videokamerákban és digitális fényképezőgépekben tapasztalható jelenség, amikor a CCD érzékelő egy részét túl sok fény éri. A hagyományos túlexponált képpel szemben itt a környező részekre is kihat a túl sok fény és a terület színe is megváltozik.

Blur (életlenítés) – A különböző homályos szűrőkön át készített fényképek digitális előállítására alkalmas metódus. Az eljárás során a képpontok színét a környezetük átlagával helyettesítik – minél homályosabb képet akarunk, annál nagyobb körben átlagolva. Képfeldolgozó programokban egyéb hatások elérésére – például mesterséges árnyékok elmosódott széleinek előállítására – is használják.

BMP (Windows Bitmap) – Pixeles képfájl-formátum, a Microsoft fejlesztése, a Windows belső képformátuma, ezért a legtöbb Windows alatt futó program képes értelmezni és felhasználni. Veszteségmentes tömörített változata az RLE. Előnye, hogy 1-24 bit színmélységig minden tárolható benne és Windows környezetben univerzális. Hátránya, hogy nem támogatja a CMYK színábrázolást és a kísérő információk (vágógörbék, alfacsatornák) használatát, ezért nyomdai felhasználásra nem alkalmas.

Bodytext – lásd kenyérszöveg

Brightness (fényerő) – A színek egyik alaptulajdonsága a HSB rendszer szerint, a színezet és a telítettség mellett. A programokban az értéke legtöbbször 0 (fekete) és 255 (fehér) között változik.

Brush (ecset) – A digitális képfeldolgozó és festőprogramokban elterjedt eszköz, ami a hagyományos ecset működését utánozza. Általában beállítható az ecset mérete, alakja és a festék átlátszósága. Általánosabb értelemben használják a Brush megnevezést minden olyan eszközre a programon belül, amely az egér segítségével közvetlenül képes hatni a képre.

B&W – Fekete-fehér, az angol Black & White rövidítésből. Sokszor az 1 bit színmélységű, csak fekete és fehér képpontokat tartalmazó képek jelölésére használják, megkülönböztetve a szürkeárnyalatostól.

Buffer – lásd Puffer

Burst – Sorozatfelvétel digitális fényképezőgéppel. Egyes típusok képesek rá, hogy amíg az exponáló gombot lenyomva tartjuk, gyors egymásutánban készítsenek felvételeket. A képek számának a rendelkezésre álló operatív memória szab határt.

Byte – Az információmennyiség mértékegysége; 1 byte = 8 bit. 1 byte-on 256 különböző számérték ábrázolható (0-255), így alkalmas például a szürkeárnyalatos képek, illetve a színes képek színösszetevőinek jellemzésére. Képábrázolás 8 biten (szürkeárnyalatos) és 1 biten (fekete-fehér bitmap)

Caption – lásd Képaláírás

CCD (Charge Coupled Device) – fényérzékeny érzékelő (töltéscsatolt eszköz), amely a szkennerekben, digitális fényképezőgépekben és videokamerákban a képalkotásért felel. Maga a CCD csak a fényerősség mérésére alkalmas analóg eszköz, ennek jelét digitalizálva szürkeárnyalatos képet kapunk. Színes képek előállításához vörös, zöld és kék (RGB) szűrőkkel bontjuk fel a képet az elsődleges alapszínekre. Általában plusz egy zöld szűrő található még a CCD mátrixon, ami a kontraszt javítását segíti.

CD (Compact Disc) – Digitális adatok tárolására kifejlesztett, csak olvasható optikai lemezformátum, 650, illetve 700 MB tárolókapacitással. Írható változata a CD-R (Compact Disc Recordable), amely egyszeri adatrögzítést tesz lehetővé, utána szintén csak olvasható. Újraírható változata a CD-RW (Compact Disc ReWriteable), amely már törölhető és újraírható. Az újraírható CD-RW lemezek általában nem olvashatóak régebbi CD ROM-okban.

CDR (CorelDRAW formátum) – A CDR a CorelDRAW rajzolóprogram saját formátuma, amelybe minden olyan információ elmenthető, amit a CorelDRAW kezel. A fájlformátum verziói követik a program verzióit, de magasabb verziószámú fájl általában nem nyitható meg alacsonyabb verziójú programmal.

CGM (Computer Graphics Metafile formátum) – A CGM szabványos grafikai fájlformátum, amely metafájlként képes minden információtípus hordozására. Több vektoros rajzolóprogramból is menthető és az irodai szövegszerkesztő programok legtöbbje képes használni.

Chroma – A színek egyik tulajdonsága, a színezet és a telítettség

együttesen. A Chroma a fényerővel együtt adja a teljes színt.

CIELab – a CIE (Commission Internationale de l’Éclairage) által kidolgozott szabványosított színtér, amelynek legnagyobb előnye, hogy érzethelyes, azaz a színek közötti eltérések arányosak az emberi színérzékelés különbségeivel. A három koordináta: L – a szín fényessége, a – a szín vörös és zöld közötti helye, b – a szín kék és sárga közötti helye. Ebben a rendszerben egyértelműen definiálható a színezet, a fényerő és a telítettség.

CIFF (Camera Image File Format) – Számos digitális fényképezőgépben elterjedt belső fájlformátum.

Clip Art (képgyűjtemény) – Olyan, általában vektoros képek gyűjteménye, amelyek „konyhakészen” felhasználhatók kiadványainkhoz. Általában valamilyen grafikai programhoz adják őket, de vannak önállóan is megvásárolható változatok. Szinte minden gyűjtemény jogdíjmentes, azaz további fizetés nélkül szabadon felhasználható.

Clipping Path (Vágógörbe) – Pixeles vagy vektoros képekben tárolt Bézier-görbe, amely a kiadványszerkesztő-programokban maszkként funkcionál: ami a görbén kívül van, az nem látszik a képből. Ezzel lehet létrehozni átlátszó hátterű képeket.

Clone (másolat) – Pixeles képfeldolgozó programokban a retusáló eszköz elnevezése. Működése közben a kép kijelölt pontjáról mintát véve azt a felhasználó által megadott helyre másolja – klónozza –, így tüntetve el a nem kívánt részleteket.

CMOS (Complementary Metal Oxide Semiconductor) – Digitális fényképezőgépekben használt fényérzékeny eszköz. Nem olyan elterjedt, mint a CCD, de a fogyasztása lényegesen kisebb.

CMS (Color Management System) – Színkezelő rendszer, olyan szoftver, amely az egyes berendezések (pl. szkenner – monitor – nyomtató) különböző színterei között előzetes műszeres kalibráció segítségével biztosítja a színhűséget.

CMX (CorelDRAW Clipart formátum) – A CorelDRAW rajzolóprogramhoz adott képek (clipart) formátuma. Sok helyen, elsősorban Windows környezetben elterjedt a CorelDRAW népszerűségének köszönhetően, elsősorban otthoni és irodai felhasználók körében.

CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, blacK) – a négy nyomdai alapszín (ciánkék, bíbor, sárga, fekete) rövidítése, a nyomdai felhasználásra alkalmas színmód megjelölésére a programokban. A legnagyobb probléma, hogy a bemeneti és megjelenítő eszközök (szkenner, digitális fényképezőgép, monitor, kivetítő) RGB rendszerben dolgoznak, míg a kimeneti eszközök (nyomtató, nyomda) CMYK-t használnak. A kettő közötti pontos átalakítás a színkezelő rendszerek (CMS) egyik legfontosabb feladata.

Codec – Kódoló és dekódoló programmodul, amely valamilyen eljárás szerint be- és kitömörít adatokat, leggyakrabban mozgóképet és hangot. A Codecek általában más programok (pl. Windows Media Player) alá épülnek be, képessé téve őket az általuk ismert kódú média lejátszására.

Color Table (színpaletta) – Indexed Color színmódú képekhez tartozó paletta, amely legfeljebb 256 színt tartalmazhat. A képfájlban utána az egyes pixelek csak a paletta színeire hivatkoznak 1 byte adattal. Így csökkenthetjük a színes képek méretét, noha a minőségük is romlik a színek korlátozott száma miatt. Lásd még GIF.

CompactFlash – A legelterjedtebb digitális adathordozó fényképezőgépekben. A mérete igen kicsi, az adatok megőrzése nem igényel tápfeszültséget és nem tartalmaz mozgó alkatrészt, ezért nem is kopik és gyakorlatilag nem hibásodik meg. Különféle gyártók különböző kapacitással készítik, ma már 1GB nagyságrendű kártyák is kaphatók. Az eredeti CF Type I kártyák 5 mm magasak, míg a CF Type II kártyák és egyéb berendezések 9 mm magasak; ide tartozik például az IBM Microdrive, amelyben kb. gyufásdoboz méretűre zsugorítottak egy winchestert.

COM port – lásd Soros csatolófelület

CorelDRAW – Az egyik legismertebb és legelterjedtebb vektoros rajzolóprogram, illetve programcsomag, mely tartalmazza a CorelPhotopaint képfeldolgozó és a CorelR.A.V.E. animációs programokat is.

Crop mark (vágójel) – A nyomdai sokszorosításra szánt eredetin szereplő jelek, amelyek a nyersméreten találhatók és megmutatják a végleges, vágott méretet. A legtöbb program képes automatikusan elhelyezni.

Csatorna (Channel) – A pixeles képek színösszetevőit ún. csatornákon tároljuk. Ennek megfelelően az RGB képeknek három, a CMYK képeknek négy színcsatornájuk van. Ez utóbbiak megegyeznek a nyomdai színkivonatokkal. Számos program kiegészítő, illetve képformátum ún. alfacsatornákon tárol további hasznos információkat. CW/CCW – Grafikai programokban a forgatás megjelölése: a CW az óramutató járásával egyezően, a CCW azzal ellenkezőleg forgat.

Cserélhető objektív – A fényképezőgépek egy részénél a képrajzoló objektív levehető, cserélhető.

Denzitás (feketedés) – A kidolgozott fotóanyagok fényelnyelésének mérőszáma. A fényelnyelést az előhívott ezüst, vagy (színes filmnél, képnél) a színezék okozza. D max=Maximális denzitás, a fotóanyag lehetséges legsötétebb tónusa. Az a denzitás érték amelynél nagyobb az adott fotóanyagon és adott kidolgozással már nem jöhet létre.

Diapozitív – Olyan előhívott filmkocka, amelyen a látvány valóságnak megfelelő tónusokban vagy színekben (pozitív kép) jelenik meg.

DX kód – A filmkazettán lévő, elektromos áramot vezető és nem vezető felületekből kialakított mintázat. A gép fénymérő rendszere innen olvassa le a betöltött film érzékenységét.

Elektromechanikus zár – Olyan zárszerkezet amelynek működésében mechanikus és elektronikus alkatrészek is részt vesznek. A mozgató energiát általában rugók adják, az idők képzése elektronikus,

Elektronikus zár – Olyan zárszerkezet, ahol nemcsak az idők képzése, hanem a lamellák mozgatása is elektromos úton (pl. lineáris motorral) történik.

Előhívás – Az exponált fotóanyagokkal végzett kémiai művelet. Az előhívási folyamat során a látens kép fémezüstből vagy színezékből álló valódi képpé alakul át.

Emboss (dombor) – Képi hatás, amely a terület (betű, rajz) egyik oldalát sötétebb, másik oldalát világosabb kontúrral emeli ki, így keltve térben kidomborodó látszatot.

EMF (Enhanced MetaFile) – Az EMF a Windows saját belső formátuma, a WMF (Windows MetaFile) továbbfejlesztett változata, belső leírásában a Windows beépített grafikai függvényeivel dolgozik. Számos Windowsra szánt Clip Art gyűjtemény ilyen formátumban készül.

Exponálás – Az a művelet, amikor a fényt a filmre engedjük. Ennek során a fotóanyagon rejtett, látens kép keletkezik. A nagyításnál a fotópapír megvilágítását is exponálásnak nevezzük.

EXIF – JPEG formátumú képek kiegészítő információ formátuma, amely képes tárolni a fényképezőgépre és az expozícióra vonatkozó adatokat. Ezeket számos képfeldolgozó program képes értelmezni és megjeleníteni.

Expozíció (felvételi expozíció) – A felvétel készítésekor a filmet érő fény mennyiségére utaló kifejezés. Mértékét az un. expozíciós adatokkal jellemezhetjük. Az általánosan használt expozíciós adatok a megvilágító fény erősségén kívül a rekesznyílás és az expozíciós idő.

Expozíció prioritás, (autófókusz üzemmód) – Követő autofókusz. A kioldógomb enyhe lenyomásakor bekapcsolódik az autófókusz, és az élesség folyamatosan követi a mérőmezőben lévő téma mozgását. A kioldógomb teljes lenyomásakor a gép exponál, függetlenül az élesség beállításának mértékétől.

Expozíciós idő (megvilágítási idő) – Az az idő, ameddig az exponáláskor a fény a fotóanyag egy pontját éri.

Exposure Bracketing (többszörös expozíció) – Digitális fényképezőgéppel készített felvételek sorozata, általában 3 vagy 5 kép, fokozatosan változtatott expozíciós idővel. Ezzel a módszerrel könnyen ki lehet választani az optimális expozíciót.

Eyedropper (pipetta) – Képfeldolgozó, és rajzolóprogramokban általában a pipetta eszköz szolgál a kép színeinek mintavételezésére.

EPS (Encapsulated PostScript) – Az EPS formátum a nyomdai előkészítés legelterjedtebb és legáltalánosabb formátuma. Az EPS a PostScript nyelvre épül, ezért is terjedt el. Metafájl, azaz pixeles és vektoros információt egyaránt hordozhat, vágógörbe tárolására használható, valamint csak EPS állományba menthetünk el duotone képet.

EVF (Electronic ViewFinder (elektronikus kereső) – Kis, színes LCD, amely a hagyományos (tükörreflexes) keresőt helyettesíti. Eredetileg video kamerákban terjedtek el, de ma már megtalálhatók a digitális fényképezőgépekben is.

Élesség – Az élesség az optikai leképzés, a képalkotás minőségére utaló adat. Elméletileg akkor éles a kép, ha a téma egy pontjáról érkező fénysugarak a képfelület egy pontjában találkoznak. A gyakorlatban élesnek tekinthető a leképzés, ha a képalkotó fénysugarak szóródása a felületen 0,01 mm -nél nem nagyobb.

Élesség prioritás (autófókusz üzemmód) – A kioldógomb teljes lenyomása után csak akkor exponál a gép, ha az élességet már beállította. A kioldógomb enyhe lenyomásakor az élesség beáll az AF-mezőben lévő motívumra. Ebben a helyzetben rögzítődik a gomb elengedéséig.

Feather (lágy perem) – Képeknél vagy képrészleteknél a kontúr nem élesen, hanem lágyan, hosszabb átmenettel simul bele a háttérbe. Különösen előnyös vetett árnyékok esetén.

Fedettség, fényvisszatartó képesség – A fedettség fénykép szemmel érzékelt átlagos sötétségére vagy világosságára utaló szakkifejezés. A sötétebb képet nevezzük fedettebbek. Fényvisszatartó képességről negatív vagy diapozitív filmeknél beszélünk. Ezeknél a nagyobb fedettség az átbocsájtott fény nagyobb elnyelésének a következménye.

Fehéregyensúly (White Balance) – A vörös, zöld és kék komponensek beállítása, hogy a kép legvilágosabb pontja fehér legyen. Digitális fényképezőgépek esetén ez helyettesíti a napfényes és műfényes film tulajdonságait.

Felbontás (Resolution) – A digitális kép minősége a felbontásától függ, azaz hogy milyen kicsik az őt alkotó pixelek. Ha kisebbek, mint amit a szemünk meg tud különböztetni, az egyes képpontok helyett folyamatos színeket látunk. Megkülönböztetünk optikai és interpolált, azaz számított felbontást. A felbontás mérésére az egységnyi hosszra jutó képpontok számát használjuk, mértékegysége a dpi. Monitorok és digitális fényképezőgépek esetében nem a dpi értékét adjuk meg, hanem a pixelek számát. A gyakori értékek: QVGA (320×240), VGA (640×480), SVGA (800×600), XGA (1024×768), UXGA (1600×1200).

Felvételi objektív – Fényképfelvétel céljára gyártott képrajzoló lencserendszer. A fényképezőgépek része.

Fényerő – Az objektíven beállítható legnagyobb rekeszérték.

Fénymérés (megvilágítás-mérés) – Fénymérővel végzett művelet. Célja, hogy a film optimális expozíciójához szükséges rekesz és idő párokat meghatározzuk.

A mérés módja lehet:

- direkt (közvetlen vagy a beeső fény mérése)

- indirekt (közvetett vagy a visszavert fény mérése). A fényképezőgépbe épített fénymérők így működnek.

Fénymérési mód – A fényképezőgépe épített fénymérő a témáról visszaverődő fényt érzékeli. A fénymérési mód azt határozza meg, hogy a fénymérő a képfelület mely részeit és milyen mértékben veszi figyelembe az expozíció meghatározásához.

Fényrekesz (blende) – A fényrekesz az objektív fényáteresztő (hasznos) átmérőjét szabályozó szerkezet. A korszerű fényrekeszek egymásra csúszó vékony fémlemezekből, lamellákból állnak.

Fényérték – Az expozíciót a fényképezőgépen két számérték határozza meg. Ezek a rekesznyílást és a megvilágítási időt leíró számok. A fényérték egy számadattal jellemzi az expozíciót. Ez a szám annál nagyobb, minél erősebb fényben való fényképezéshez állítottuk be a fényképezőgépet. A fényérték minden egész számértéke kétszer akkora expozíciót (a filmen kétszeres fénymennyiséget ) jelez mint az egyel kisebb szám. A fényérték jelzése FÉ, LW vagy EV.

Fényérzékenység

1, Egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy bennük a fény maradandó fizikai / kémiai változást okoz.

2, A fotonyersanyagok jellemző adata. Arról szolgáltat információt, hogy mennyi fény szükséges az optimális expozícióhoz.

Fill (kitöltés) – Festőprogramokban a zárt alakzatokat egy mozdulattal kiszínezhetjük, erre szolgál a Fill parancs. Rajzolóprogramokban minden egyes objektumnak két alapvető tulajdonsága van: a kitöltés (Fill) és a körvonal (Stroke).

Filter (szűrő) – A digitális képfeldolgozásban a hagyományos optikai szűrők tulajdonságait utánzó eljárásokat szintén szűrőnek hívják. A technika fejlődésével megjelentek olyan különleges hatásokat produkáló funkciók is a programokban, amelyek hagyományos úton nem előállíthatók, de az elnevezés maradt.

Firewire (másnéven iLink) – Adatátviteli protokoll (IEEE1394), amely a megfelelő csatlakozók és kábel segítségével nagy sebességgel képes adatot cserélni a számítógép és egy külső egység (például videokamera,digitális fényképezőgép, külső lemezmeghajtó) között.

Firmware (gyári program) – Általában ROM-ban vagy flash memóriában tárolt program, ami egy eszköz (például digitális fényképezőgép) működését biztosítja.

Fix fókusz – Objektív, amely előre meghatározott gyújtótávolsággal működik, autofókuszálási lehetőség nélkül, a lehető legnagyobb mélységélességgel.

Flash memória – A digitális „film” a digitális fényképezőgépekben. Korlátlanul és írható, mint a RAM, illetve DRAM, ugyanakkor energiaellátás nélkül is megőrzi a tárolt adatokat, mint a ROM. Főbb típusai a CompactFlash, a SmartMedia és a Memory Stick. Bár lassabb a RAM-nál, de egyre javuló ár / teljesítmény viszonya a jövőben talán általános adathordozóvá lépteti elő (például fényképek, MP3 stb.)

Flashpath – Adapter, amely lehetővé teszi, hogy SmartMedia vagy Memory Stick kártyát floppy lemez olvasóba helyezzünk így vigyük át az adatokat a számítógépre. Ez feleslegessé teszi a külön drága kártyaolvasót, bár a sebessége hagy némi kívánnivalót.

FlashPix (FPX) – A FlashPix formátum a Kodak a HP, a Microsoft és a Live Picture közös fejlesztése. Nagyméretű és felbontású fájlok kezelésére dolgozták ki. JPEG tömörítést tesz lehetővé.

Fokozat – Egy fokozatnyi különbségnek a fénymennyiség duplázódását vagy feleződését nevezzük. Ennyi különbség van a szabványos rekeszértékek és a szabványos időértékek két szomszédos tagja között.

Frontlencse – A felvételi objektívek külső, a téma felé néző lencsetagja.

Folyadékkristályos kijelző (lcd) – A korszerű elektronikus fényképezőgépeken lévő részegység. Erről a fényképezőgép beállításaira, működésére vonatkozó adatok olvashatók le.

Font – lásd Betűtípus

Fordítós film – A fordítós film a kidolgozás után a valóságnak megfelelő tónusú és színű (direkt pozitív) képet ad. Nevét a kidolgozás módszeréről kapta. A filmet először negatívként hívják elő, de egy későbbi művelettel átfordítják a tónusokat és a színeket. A valóságnak megfelelő képet hordozó filmkocka neve diapozitív.

Formátum – A filmkocka vagy a papírnagyítás alakjára és méretére utaló kifejezés.

Fotóanyag - A fotófelvétel vagy a nagyítás készítésére alkalmas fényérzékeny anyag. Film vagy fotópapír.

Fotónyersanyag - A még nem exponált fotóanyag (szűzanyag)

Frame rate – Mozgóképeknél a másodpercenként megjelenő képek száma. A zökkenőmentes látványhoz minimum 25 kép/másodpercre van szükség.

FreeHand – A Macromedia szoftverház vektorgrafikus rajzolóprogramja.

Gamma – A kép középtónusainak kontrasztja. Minél kontrasztosabb a kép, annál nagyobb a gamma értéke. A képfeldolgozó programok, mint például a Photoshop, lehetőséget adnak a gamma korrigálására. Ez a képpontok fényerejét befolyásolja, a kép sötétebb vagy világosabb lesz tőle, de a legsötétebb és legvilágosabb részek nem változnak.

Gamut (színkorlát) – Egy bizonyos berendezésen (monitor, nyomtató stb.) ábrázolható színek összessége, azaz a berendezés-függő színtér. Általában a CMYK festékekkel dolgozó eszközök, mint a nyomtatók vagy a nyomda, kisebb színtérrel dolgoznak, mint az RGB berendezések. A kettő közti átalakításért felel a CMS (Color Management System – színkezelő rendszer).

GCR (Gray Component Replacement – szürkekomponens-helyettesítés) – A színvisszavétel egyik módszere, amely – ellentétben az UCR metódussal – nemcsak a sötét színekhez ad feketét, hanem a világosakhoz is.

GIF – Webes képformátum, kis helyigénye és hasznos szolgáltatásai kimondottan népszerűvé tették. A GIF állományok színpalettás képek, azaz legfeljebb 256 színt tartalmazhatnak. A GIF lehetővé teszi továbbá az átlát- szó területek kezelését is. A GIF különlegessége ezenkívül az animáció: állóképek sorozatát animációként tárolhatjuk egyetlen állományban.

Grayscale (szürkeárnyalatos) – A szürkeárnyalatos képek a fekete-fehér fotókhoz hasonlatosak: a fájlban 8 biten 256 szürke árnyalatot lehet ábrázolni, így folyamatos, lágy tónusátmenetet érzékel.

Gyújtótávolság – A gyűjtőlencsékre párhuzamosan érkező fénysugarak a lencse másik oldalán egy pontban találkoznak. A lencse fősíkja és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság a gyújtótávolság. Ez a fényképészeti objektívek egyik jellemző adata. Számértéke általában milliméterekben kifejezve fel van tüntetve az objektíven.

Gépváz – A fényképezőgépek fő szerkezeti egysége. A cserélhető objektíves kisfilmes gépeknél erről levehető az objektív, esetleg a hátfal, kereső stb.

Halftone – lásd Raszter

Hátfal – A kisfilmes fényképezőgépek hátsó részét borító szerkezeti egység. Egyes típusoknál ez cserélhető.

HDTV (High Definition Television) – Új televíziós szabvány, ami nagyobb felbontással (1125 sor) adja a képet.

Helyes expozíció – A legoptimálisabb képet eredményező expozíció

Helyzetérzékelő (Orientation Sensor) – Különleges érzékelő, amely felismeri, hogy a fényképezőgép álló vagy fekvő helyzetben van-e, később ennek alapján a megjelenítésnél automatikusan elforgatja a képet, hogy a helyes állás jelenjen meg.

Hexachrome – lásd HiFiColor

HiFi Color (színhű nyomtatás) – Olyan nyomdai eljárás, ahol a hagyományos CMYK négyszínnyomás mellett további színek adják a képek színeit. Ezek nem direktszínek, mivel keverednek a négy alapszínnel. Egyik legismertebb eljárás a Pantone Hexachrome rendszere, ahol a CMYK festékek mellett narancsot és zöldet találunk.

High-key (világos tónus) – Az ilyen képek túlnyomó részén világos részleteket találunk. Jó példa rá a havas tájat ábrázoló fotó. Nem tévesztendő össze a túlexponált képpel, ahol a világos tónusú képpel ellentétben hiányoznak az árnyékos részletek.

Highlight (csúcsfény) – A kép világos területei, illetve az árnyalati terjedelem legvilágosabb egyharmada.

Hisztogram – Eloszlásdiagram, amely a képen található pixelek számát mutatja az árnyalati terjedelem függvényében. Általában nem a számszerű értékei, hanem a jellege érdekes, mert sokat elárul a képről.

HLS (Hue-Luminosity-Saturation) – lásd HSB

Hőszublimáció (Dye Sub) – Nyomtatási eljárás, ahol a szilárd festékanyagot hő segítségével szublimálva (párologtatva) juttatják a nyomathordozó felületére. A közölt hő mennyiségével arányos az átadott festék mennyisége, így a pont színét lehet befolyásolni. Ennek köszönhető, hogy viszonylag kis felbontás (300 dpi) mellett is kiváló képet ad, amely a hagyományos fotókéval vetekszik. Igen költséges eljárás és különleges papírt igényel.

HSB (Hue-Saturation-Brightness) – Színrendszerben, amely a színeket három alapvető jellemzőjükkel – színezet (hue), telítettség (saturation) és fényerő (bright-ness) – írja le. Több, nagyon hasonló változata is ismert, például a HLS.

Hue (színezet) – A színezet határozza meg az adott szín pontos helyét a színkörön, ez az, amit a hétköznapi életben egyszerűen csak színnek neveznek. A színezetet általában fokban adjuk meg.

ICC (International Color Consortium) – A színkezelő rendszert (CMS) és a szabványos színprofiltechnológiát kifejlesztő nemzetközi szervezet rövidítése. Az általuk létrehozott szabvány szerint működő színkezelő szoftverek, mint például a Windows ICM vagy a Macintosh Color- Sync, .icc vagy .icm kiterjesztésű fájlokat használnak az egyes berendezések színterének jellemzésére.

ICM (Integrated Color Management) – A Windows rendszerek ICC szabvány szerinti profilokat használó színkezelő rendszere (CMS).

Idő automatika (rekesz prioritás) – A fényképezőgép megvilágítási automatikájának egyik formája. Ilyenkor a rekeszértéket kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép választ és állít be megvilágítási időt.

IEEE-1284 – Kommunikációs szabvány a párhuzamos port használatára, elsősorban nyomtatók, szkennerek és kártyaolvasók számára.

IEEE-1394 – lásd FireWire.

IFF (Amiga Interchange File Format) – Fájlformátum, elsősorban Commodore Amiga számítógépeken. Jól használható képek átvitelére Amiga és PC, illetve Macintosh között.

iLink – A Sony elnevezése a IEEE- 1394, más néven FireWire szabványra

Illustrator – Az Adobe cég által fejlesztett vektoros rajzoló- és szerkesztőprogram.

InDesign – Az Adobe cég által fejlesztett tördelő és kiadványszerkesztő program.

Indexed Color – lásd palettás kép

Interlaced – Képleírási mód, ahol előbb a páratlan, majd a páros sorokat dolgozzák fel, illetve jelenítik meg. A GIF formátum tömörítésénél a kitömörítési eljárás több fokozatban finomodó képmegjelenítését is így hívják.

Interpoláció – Matematikai közelítés, amelynek segítségével a képek méretezésénél, forgatásánál és torzításánál a program meghatározza az új kép pixeleit. Mivel az átlagolás elvén működik, mindenképpen kisebb-nagyobb minőségromlás lép fel a használatakor.

IR (InfraRed) – lásd IrDA

IrDA – Adatátvitel infravörös fény segítségével. Elterjedt metódus mobil eszközök összekapcsolására, mint mobiltelefonok, menedzser kalkulátorok, digitális fényképezőgépek stb. Előnye, hogy kábelek nélkül valósítható meg az adatátvitel, hátránya, hogy viszonylag lassú, csak kis távolságra hatékony és az eszközöknek „látniuk” kell egymást.

Ismétlési idő (vaku) – A vakukészülékek két villanása között el kell telnie bizonyos időnek. Erre az időre a kisülési energiát adó kondenzátor feltöltéséhez van szükség. Az egyes villantásokat csak a feltöltés után lehet ismételni.

ISO - A fotográfiában: a fényérzékenység nemzetközi mértékegysége. Egyébként a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organization) nevének rövidítése.

JFIF – JPEG tömörítést alkalmazó fájlformátum, másik nevén EXIF

JPEG (Joint Photographic Experts Group) – Fájlformátum, amely veszteséges tömörítéssel dolgozik. A GIF mellett a másik legelterjedtebb állományformátum a világhálón. A JPEG tömörítési eljárás veszteséges, de lényegesen hatékonyabb, mint bármilyen más, hagyományos algoritmus. Ezért nagyon közkedvelt minden olyan területen, ahol a kis fájlméret fontos követelmény.

Kalibráció – Az egyes berendezések pontos beállítása megadott szabványos értékhez. Általában a nyomdai előkészítésben résztvevő eszközök (szkenner, monitor, nyomtató, levilágító) kalibrálása a szabványos ICC profilok elkészítését jelenti a színkezelő rendszer (CMS) számára.

Karakter – A szöveg legkisebb alkotóeleme: egy betű, szám vagy írásjel.

Kártyaolvasó – Olyanberendezés, amely flash memóriakártyák adatait továbbítja a számítógép felé. Sokkal gyorsabb átvitelt tesz lehetővé, mint a soros port.

Kb (Kilobyte) – Adatmennyiség mérőszáma, 1024 byte.

Kereső – A kereső a fényképezőgépnek az a része, amelybe belenézve látjuk a témát. Ez teszi lehetővé a felvételkor a képkivágás beállítását. A korszerű keresők e mellett az élesség ellenőrzésére, beállítására is alkalmasak.

Képkapu – A fényképezőgépnek az az ablaka amelyen keresztül a fény a filmre juthat. A vetítő és nagyítógépeknél az átvilágított filmet befogadó ablakot nevezik képkapunak.

Képkivágás – A látványnak a filmre illetve a kész képre kerülő része. A képszélek által határolt látvány.

Képpont – lásd pixel.

Képstabilizátor (Image Stabilization) – Olyan optikai vagy digitális rendszer, amely a teleobjektívek bemozdulását csökkenti. Legtöbbször a nagyon nagy gyújtótávolságú objektíveken található, mint a 10X lencse a Sony FD91, FD95, FD97 és CD1000 gépeken vagy a Canon Pro90 vagy az Olympus C-2100UZ.

Kifutó (Bleed) – A kiadványszerkesztésben és a nyomdatechnikában a képek, ábrák vagy színes területek azon része, amely a vágójeleken, így az oldal vágott méretén túl nyúlik. A vágás pontatlansága miatt van rá szükség, értéke általában 3-5 mm.

Kiválasztás (Se-lection) – Képfeldolgozó programokban (például Photoshop) a kép egy részének elkülönítése a többitől, hogy a következő műveletek csak arra a részletre érvényesüljenek.

Kodak PhotoCD – Fájlformátum, a fotó CD a Kodak cég egyedi fejlesztése. A fájlban a kép több felbontásban, „lépcsőzetesen” tömörítve helyezkedik el, azaz a nagyobb felbontású változat csak a kisebbhez képesti változásokat tárolja el. A standard PhotoCD-n összesen 5 ilyen lépcső létezik, a ProPhotoCD-n pedig 6. A Base kép felbontása a monitoréval, illetve a TV-képernyőével azonos, így ezt átalakítás nélkül, gyorsan meg lehet jeleníteni. A Base/16 általában a kép azonosítására szolgál, ikonként, bélyegképként használható.

Név	Méret	Áll. Méret	Használati kör
Base/16	192×128	24.5 KB	Bemutató, Webes indexkép
Base/4	384×256	98.3 KB	NET
Base	768×512	1.2 MB	Sz.gép monitor, TV, WEB
4 Base	1536×1024	4.7 MB	HDTV képernyő
16 Base	3072×2048	18.8 MB	Nyomtatás
64 Base	4096×6144	72 MB	Professzionális nyomat

Kontraszt (Contrast) – A kép két – általában közeli – pontjának fényerőkülönbsége, illetve az egész kép jellemzésénél a legvilágosabb és legsötétebb pontok különbsége. Alacsony kontraszt esetén „lapos”, míg nagy kontraszt esetén „kemény” képről beszélünk.

Középformátum – A 6 cm széles tekercsfilmre készülő felvételek összefoglaló neve. A korszerű középformátumú fényképezőgépek képkockájának méretei: 4,5×6 cm, 6×6 – 6×7 – 6×8 – 6×9 cm. Az ennél nagyobb filmkockákat már nagyformátumnak hívjuk.

Kulcsszám (vezérszám) – A vakukészülékek fényteljesítményére utaló adat. Értékét úgy kapjuk, hogy a téma távolságát (méterben) megszorozzuk azzal a rekeszértékkel, amelynél az adott motívum helyes expozícióval jelenik meg az ISO 100/21 érzékenységű filmen. Például 32-es kulcsszámú vakuval a 2 méterre lévő témához f/16 rekesznyílás tartozik.

Kromatikus aberráció (Chromatic Aberration) – Nagyobb felbontású (2 Mpixel fölött) digitális fényképezőgépeknél előforduló jelenség, amikor a sötétebb területeket fényes rész övezi. A kontúr mellett megjelenik egy vagy két sor bíbor-lila pixel.

Lab – lásd CIE Lab

Landscape (fekvő) – Fekvő arányú kép, ahol a szélesség nagyobb, mint a magasság. Lásd még Portrait.

Layer – lásd réteg

Layout – Látványterv, elrendezés. Általában a tervező által megalkotott oldalterv a megrendelő, illetve az operátor számára.

Látens kép – Rejtett kép. A fényérzékeny anyagokban a megvilágítás után a kép információit hordozó csekély ezüst kiválás. Az előhívás során az így kivált ezüstatomok köré nőnek az ezüst kristályok. Ezzel a látens kép valódi, látható képpé alakul.

Látószög - Az objektív a filmre rajzolja az előtte lévő téma egy részletét. Azt a szöget, ami alatt a két ellentétes képszélről az objektívbe érkeznek a fénysugarak, látószögnek nevezzük. Más a látószög a kép rövidebb vagy hosszabb oldala mentén illetve a képátlóban. Az ismertetőkben található látószög adat általában a képátlóra vonatkozik.

LCD (Liquid Crystal Display) – Folyadékkristály kijelző. Kép megjelenítésére használt eszköz, ahol a folyadékkristály feszültség hatására elszíneződik, így jeleníti meg az egyes képpontokat. Fejlettebb formája a TFT képernyő.

LED (Light Emitting Diode) – Fénykibocsátó dióda. Azok az apró piros vagy zöld lámpák, amelyek különféle elektromos berendezéseinkben találhatók. Az Oki nyomtatókban lézer helyett LED fényforrást használnak.

Letöltés (Download) – Adatok átjuttatása a számítógépünkbe valamilyen külső forrásból – például az internetről, vagy digitális fényképezőgépről. Ez utóbbi valamelyik porton keresztül történik: a lassabb soros vagy a gyorsabb USB porton keresztül, esetleg kártyaolvasó segítségével.

Lézernyomtató – Xerografikus elven működő nyomtató, ahol a fókuszált fényforrás (lézer) egy fényérzékeny hengert világít meg a létrehozandó képnek megfelelően. Az előzetesen elektrosztatikusan feltöltött henger itt elveszti töltését, így nem fogja taszítani a szintén töltéssel rendelkező szilárd festékszemcséket (toner). A henger és a festék közé helyezzük a hordozót (papírt), így annak felületén tapad meg a tonerfesték és létrejön a nyomtatandó kép.

Lineart – lásd bitmap 2.

Lithium akkumulátor – Lithium alapú áramforrások, amelyek általában újratölthetők. Drágábbak ugyan a NiMH vagy NiCd akkuknál, de nagyobb az élettartamuk és gyorsabban tölthetők.

Low-key – Sötét tónusú kép, a téma és a részletek jelentős része a sötét tartományban helyezkedik el, a középtónusok és fények kevésbé hangsúlyosak.

lpi (lines per inch) – A raszterrács sűrűség mérőszáma, megadja, hogy egységnyi hosszon (1 inch = 1 hüvelyk = 2,54 cm) hány raszterrácsvonal található. Járatos értékek a 150, 133, 120, 100, 85 lpi. A v/cm mértékegységhez képest a váltószáma 2,5.

LPT port – lásd párhuzamos port.

Luminosity (fényerő) – A szín fényerőértéke az Lab színmodellben.

Makró – Fényképezés nagyon közelről (20 cm-nél közelebbről), általában kis tárgyak megörökítésére.

Macromedia – Amerikai székhelyű szoftvercég, elsősorban internetes és multimédia-fejlesztő szoftvereiről ismert, legismertebb termékeik a Dreamweaver, Flash, FreeHand, Director.

mAh – Kis teljesítményű elektromos berendezések (például LCD kijelző) energiafogyasztásának mértékegysége, illetve tápok és újratölthető elemek (például NiMH vagy NiCd) teljesítményének egysége. A milliAmperehour (milliAmper-óra) rövidítése.

Manuális objektív – Olyan objektív amelyen az élességet kézzel kell beállítani. Automatikus élességállításra nem alkalmas.

Manuális üzemmód – Ebben az esetben az élességet vagy az expozíciós értékeket kézzel (manuálisan) kell beállítani a fényképezőgépen.

Marquee (kiválasztó keret) – A digitális képfeldolgozó és festőprogramokban elterjedt eszköz, amelynek segítségével szabályos területeket választhatunk ki a képen.

Maszk – A hagyományos fotótechnikából „átörökített” eszköz a digitális képfeldolgozó programokban, amely a képek egyes részeit takarja, más részeit látni engedi. A professzionális programokban a maszkok részleges átlátszóságot is kaphatnak, így segítségükkel könnyen megvalósíthatunk áttűnéseket, átmosódásokat.

Matting (belesimítás) – Digitális képfeldolgozásban a részben átlátszó képpontok hátterének színe. Az áttetsző képpontok esetében – elsősorban a képrészletek kontúrja mentén – gondot okoz, hogy sötét háttérről világosra másolva a kontúr mellett vékony sötét csík húzódik, amely elüt az új háttértől. Hasonló gondot jelent a weboldalakon a GIF formátumú képeknél az élfinomítás.

Mátrix fénymérés – Az újabb digitális fényképezőgépekben szereplő fénymérési lehetőség, amely a képen belül 256 helyen méri a fényt és ezek átlagából számítja az expozíciós időt.

Mb (Megabyte) – Adatmennyiség mérőszáma, 1024 kilobyte. A flash memóriák méretét is legtöbbször ebben adják meg.

MD (MiniDisc) – Digitális adathordozó, leginkább egy kis floppylemezhez hasonlít, a Sony fejlesztése. Zene és képek rögzítésére egyaránt használatos.

Megapixel – Körülbelül 1 millió képpont. A digitális fényképezőgépek CCD érzékelőinek minősítésére használt mérőszám. Az 1 Megapixeles kép mérete hozzávetőleg 1280×960 pixel, ami fotónyomtatón kinyomtatva 10×15-ös képnek felel meg.

Mélységélesség (Depth of Field; DoF) – A blendének megfelelően a fényképezőgép fókuszában kisebb vagy nagyobb mélységű területet látunk élesnek. A kisebb blende nagyobb mélységélességet jelent.

Memory Stick – Flash memória fajta, a Sony fejlesztése, méretben egy rágógumihoz áll közel. Fényképezőgépekben, mp3 lejátszókban használják. Léteznek hozzá olyan befogadó egységek, amelyekkel a számítógép floppy meghajtójában, illetve PCMCIA portján olvasható.

Metafájl – Olyan fájlformátum, amely különböző típusú adatokat képes egyszerre tárolni. Elsősorban a pixeles és vektoros képi információ, a szöveg és a betűtípus tárolására egyaránt alkalmas fájlokra használjuk, mint amilyen például az EPS vagy a PDF.

Microdrive – Az IBM által fejlesztett miniatűr merevlemez-meghajtó (winchester), amely mindössze 1 hüvelyk (2,5 cm) széles. Kis mérete és jó ellenálló képessége miatt ideális mobil eszközökbe, mint például a digitális fényképezőgépek. A meghajtó külső háza a CompactFlash Type II szabványnak felel meg, így ezeken a bővítőhelyeken használhatjuk.

Midtones (középtónus) – A kép középárnyalatos területei, illetve az árnyalati terjedelem középső egyharmada a csúcsfény (Highlight) és az árnyék (Shadow) között.

MMC (MultiMedia Card) – Multimédia kártya; flash memória fajta, egyes digitális fényképezőgép és mp3 lejátszó típusok használják. Méretre és alakra pontosan megegyezik a Secure Digital (SD) kártyákkal.

Moiré – A képen az interferencia miatt megjelenő hiba. Lehet nyomai hiba (a raszterrácsok hibás elforgatása vagy illesztése miatt) vagy szkennelési hiba a CCD sor és nyomat raszterpontjainak interferenciája miatt. Ez utóbbi a szkenner descreen funkciójával javítható.

MOV – Az Apple által fejlesztett QuickTime szoftver digitális videó fájlformátuma.

MPEG (Motion JPEG) – Általánosan elterjedt digitális videó fájlformátum, illetve mozgóképre/hangra optimalizált tömörítési eljárás. Ennek különböző változatait használják a DVD filmek és az mp3 zenék.

Multi Spot Focusing (többpontos fókusz) – Olyan autófókusz rendszer, amely a kép több különböző pontját megvizsgálva állítja be a helyes fókusztávolságot.

NEF – A Nikon D1 fényképezőgép által használt nyers adatformátum.

Névleges érzékenység – A filmek csomagolásán feltüntetett fényérzékenység. Nem mindig egyezik meg a fotóanyag valóságos (effektív) érzékenységével.

NiCd (Nickel Cadmium) – újratölthető akkumulátor típus, az első fejlesztések egyike. Mára szinte teljesen kiszorították a NiMH akkuk.

NiMH (Nickel-Metal Hydride) – újratölthető akkumulátor típus, sokkal jobb feltöltési-kisütési hatásfokkal, mint a korábbi NiCd akkuk.

Noise – lásd zaj

NTSC – Az USA-ban használatos 60 soros TV szabvány, illetve az ahhoz tartozó színtér.

Nyomdai film – Fényérzékeny film, amelyre a levilágítás során kerül fel a színkivonatoknak megfelelő kép. A filmet előhíva a nyomólemez-készítéshez használják.

Nyomtatási méretet – A digitális kép mérete nyomtatásban; általában nem egyezik a képernyőn látott 100% mérettel. A nyomtatási méret egyszerűen számolható a kép pixelszámának és felbontásának (dpi) hányadosaként. Ne feledjük, hogy dpi használatakor a hosszt hüvelykben (inch) kapjuk!

Objektív – A tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer. A fényképészeti objektívek több optikai lencséből épülnek fel. Egyes objektívekben tükrök is találhatók

OCR (Optical Character Recognition) – Optikai karakterfelismerés. Papíron meglévő, beszkennelt szöveg átalakítására szolgál. Mivel a szkenneléskor az oldalt képként értelmezi a számítógép, az OCR programra van szükség, hogy ebből szerkeszthető szöveget kapjunk, anélkül, hogy újra be kellene gépelnünk. Az egyik legismertebb OCR szoftver a magyar fejlesztésű Recognita.

Ofszet nyomás – A ma legelterjedtebb nyomtatási forma. Síknyomtatás, azaz a nyomólemez felületéből nem emelkednek ki, illetve mélyednek bele a rajzi elemek. A nyomólemez egyes területei víztaszítók, míg mások vízszeretők. Az előbbieken megmarad az olaj alapú festék, míg az utóbbiakról lepereg, így alakul ki a rajzolat, ami egy közvetítő gumihenger segítségével jut a papírra.

Opacity (áttetszőség) – lásd átlátszóság

Operátor – Számítástechnikai szakember, aki a grafikai, illetve kiadványszerkesztő programok használatával, a layout alapján megvalósítja a grafikus/ tervező elképzeléseit. Sok nyomdában, illetve grafikai stúdióban ma már a grafikus és az operátor ugyanaz a személy.

Optikai felbontás – szkennerek jellemzője, a valódi, tényleges felbontásra, és nem a matematikai közelítésekkel számított (interpolált) értékre vonatkozik.

Optikai lencse – Készülhet üvegből, műanyagból vagy más átlátszó anyagból. Funkciója, hogy a rajta áthaladó fénynyalábot eredeti útjából eltérítve, megtörve valamilyen optikai jelenséget hozzon létre. Ilyen optikai jelenség az éleslátás korrigálása (szemüveg) vagy a képrajzolás

Optikai Zoom – Fényképezőgépek esetében a valódi zoom objektívet jelenti, nem pedig a sokkal rosszabb eredményt adó digitális zoomot, ami a fénykép középső részének interpolált nagyítása.

PageMaker – Eredetileg az Aldus, később az Adobe cég által fejlesztett tördelő és kiadványszerkesztő program. Árához képes professzionális szolgáltatást nyújt, könyvek és elsősorban szöveges anyagok tördeléséhez megfelelő.

PAL – Szerte a világon használatos 50 soros TV szabvány, kivéve az USA-t és Japánt.

Palettás kép (Indexed Color) – 8 bit színmélységű kép, ahol egy előre meghatározott palettán tárolunk legfeljebb 256 színt, a kép pixelei pedig ezekre a színekre hivatkoznak. Elsősorban az interneten elterjedt megoldás, különösen a GIF formátumnak köszönhetően.

Panoráma kép – Sorozatfelvétellel készített széles kép, amely egy bizonyos pontból körben ábrázolja a látványt. Általában erre készített szoftverre van szükség az egyes felvételek összefűzésére, de ilyet számos digitális fényképezőgéphez mellékelnek. A panoráma kép készítéséhez nagyon ajánlott vízszintezett állványt használni, különben a program sem biztos, hogy megbirkózik a pontos illesztéssel.

Pantone – Színkódolással és festékekkel foglalkozó cég, színazonosító rendszerük gyakorlatilag szabványnak tekinthető. A cég által készített színskálákon felsorolt színekhez egy-egy kódszám tartozik, amely alapján a nyomda pontosan tudja, milyen színű festéket állítson elő. Elsősorban direktszínek megadásához használják, de sokszor általános célokra – például céglogó színeinek meghatározására – is a Pantone számot adják meg.

Parallaxis – Közeli fényképeken megfigyelhető jelenség, ahol a kereső és az objektív közötti távolság már relatíve számottevő, így nem azt látjuk, amit fényképezünk. Ez a probléma tükörreflexes és LCD keresős digitális fényképezőgépek esetén nem jelentkezik.

Párhuzamos port – Csatolófelület a számítógépen; leggyakrabban nyomtató vagy szkenner csatlakoztatására használják, de az USB szabvány terjedésével egyre inkább háttérbe szorul.

Paths (görbe) – lásd Bézier-görbe

Pattern Dither (árnyalás mintával) – Az árnyalás (Dither) egyik formája, ahol az árnyalatot adó képpontok előre meghatározott mintázatokba rendeződve helyezkednek el.

PC Card – Olyan, bankkártya méretű eszköz, amely tartalmazhat akár Flash memóriát vagy bővítőkártyát (hálózati kártyát, modemet vagy akár merevlemezt), elsősorban hordozható számítógépek számára. Két méretben terjedt el: a Type I, illetve II kártyák egyszeres, míg a Type III kártyák kétszeres bővítőhely magasságot igényelnek.

PCD – lásd Kodak PhotoCD

PCMCIA – A hordozható számítógépek bővítő helye(i), ahová a PC Cardok illeszthetők. A megfelelő adapterrel az egyik leggyorsabb adatátvitelt biztosítja a CompactFlash, illetve SmartMedia kártyákról.

PCX – A PC-ken az egyik legrégebbi képformátum. Minden esetben alkalmazza az RLE tömörítést és szinte minden ismert festőprogrammal megnyitható. Számos – javarészt idejétmúlt – változata miatt ma már használata nem tanácsos. Nyomdai használatra nem alkalmas, hiszen a CMYK rendszert nem ismeri.

PDF (Portable Document Format) – Az Adobe által az Acrobat szoftvercsaládhoz fejlesztett fájlformátum. Platform- független, szöveget, képet, vektoros ábrát és betűtípusokat (fontokat) egyaránt képes tárolni, így bármilyen kiadványt képes megjeleníteni az ingyenes Acrobat Reader. PDF fájlt immár több programból is készíthetünk, és néhány szoftver lehetőséget ad a megnyitásukra is, bár olyan módon szerkeszteni a PDF-et, ahogy például szövegszerkesztőknél megszoktuk, nem lehet. A PDF állomány jelentősen tömöríti a benne tárolt adatokat, méghozzá az azok típusához legmegfelelőbbnek ítélt módszerrel. Emellett interaktivitást is rendelhetünk a fájlhoz, linkeket, űrlapokat készítve így.

Pen (toll) – A grafikai szoftverekben (elsősorban az Adobe programjaiban) a vektoros rajzoláshoz használt eszköz.

Photo CD – lásd Kodak PhotoCD

Photoshop – Az Adobe cég által fejlesztett képszerkesztő program. Ma már a digitális képfeldolgozásban és nyomdai előkészítésben szinte szabványnak számít.

PICT – Ez a formátum a Macintosh számítógépek alapvető képi formátuma. Bár minden Mac ismeri, nyomdai felhasználása nem javallott, mert nem támogatja a CMYK színteret. Ismeri a JPEG tömörítést is, de ehhez a QuickTime-ra is szükség van.

PictureCD – A Kodak szolgáltatása amatőr fotósok számára; az előhívott 35 mm vagy APS képeket digitalizálva helyezik el a CD-n, 1534×1024 pixeles méretben. Egy lemezre egy tekercs filmet írnak fel.

Pixel (képpont) – Pixelnek nevezzük a kép egyes pontjait, ami önálló színnel rendelkezik. Ha a képpontok kellően kicsik, azaz a felbontás nagy, szemünk nem tud különbséget tenni az egyes négyzetek között és folyamatos árnyaltokként észleljük a látványt. A szkennerek és a digitális fényképezőgépek minden esetben pixeles képet adnak.

Plug-in – Bővítmény; a különféle programok működését kibővítő program modulok, amelyek önállóan nem képesek futni. A Macromedia szoftvereiben Xtra, a Quark szoftvereiben XTension néven találjuk ezeket.

Plug-n-Play – Macintosh és Windows alatt működő automatizált telepítési folyamat, amivel külső egységeket csatlakoztathatunk. A csatlakozás pillanatában az operációs rendszer felismeri az eszközt és automatikusan telepíti hozzá a megfelelő meghajtó programot, illetve ha nem tudja, felszólítja a felhasználót, hogy telepítse.

PNG (Portable Network Graphics) – Veszteségmentes eljárással tömörített 8 vagy 24 bites kép, amelyhez maszkcsatornát is menthetünk. Elsősorban internetes célokra szánják, nyomdai felhasználásra alkalmatlan.

Portrait (álló) – Álló arányú kép, ahol a szélesség kisebb, mint a magasság. Lásd még Landscape.

Port – Csatolófelület. PC-ken háromféle alaptípus terjedt el: párhuzamos, soros és USB.

PostScript – A PostScript platformfüggetlen lapleíró nyelv, a nyomdai előkészítésben de facto szabvány. A PostScript nyelv képes vektoros rajzok, pixeles képek, szöveg és fontok mellett olyan információkat is tárolni, illetve közvetíteni, mint a rácssűrűség vagy a rácselforgatás. A PostScriptet nem fájlformátumnak fejlesztették, ezért megnyitása és szerkesztése nehézkes, csak kevés program képes rá. Helyette érdemes a szintén PostScript alapú EPS fájlt használni.

ppi (pixels per inch) – A felbontás mértékegysége, az egységnyi hosszon elhelyezkedő pixelek számát adja meg; lényegében azonos a dpivel.

Print Size – lásd nyomtatási méret.

Process colors – A nyomdai alapszínek (CMYK), általában a direktszínektől megkülönböztetve.

Profil – Jellemzőket tároló fájl, általában ICC vagy ICM kiterjesztéssel, amely egy adott berendezés színtani adatait tartalmazza és a színkezelő rendszer használja fel a működéséhez. Ilyeneket találunk az operációs rendszerben is (ColorSync – Mac; ICM – Windows), vagy készíthetünk magunk is, bár ehhez általában költséges kalibráló berendezéseke és szoftverekre van szükség.

Proof – Magyarul próbanyomást helyettesítő eljárás; olyan eljárás, amelynek során megpróbálunk minél pontosabb és színhűbb képet kapni a nyomdai végtermékről. Lehet digitális, ahol tintasugaras, lézer vagy hőszublimációs berendezésen készül a kép, közvetlenül a fájlból, vagy analóg, ahol a kész nyomdai filmek felhasználásával állítják elő a színes képet. Ez utóbbi a rácsstruktúra ellenőrzésére is lehetőséget ad.

Program automatika – A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor mind a rekesznyílást mind pedig a megvilágítási időt a fényképezőgép állítja be. Ez előre megadott program szerint történik.

PSD – Az Adobe Photoshop saját formátuma. Természetesen Photoshopban minden beállítás (rétegek, görbék, csatornák stb.) elmenthető ebben a formátumban. Egyes fejlettebb programok, mint az Adobe Illustrator vagy az InDesign a Photoshop képet közvetlenül képesek megnyitni és értelmezni.

PUSH – Angol szó. Jelentése: nyomni, tolni, emelni. A fotográfiában push hívásnak nevezik a filmnek a névlegesnél magasabb érzékenység szerinti, hosszabb ideig tartó előhívását.

QuarkXPress – A Quark szoftvercég által fejlesztett kiadványszerkesztő program; a legelterjedtebb ilyen szoftver.

QuickTime – Az Apple által fejlesztett mozgókép szabvány. Macintoshon a QuickTime lejátszó rendszer tartozék, Windows alá külön kell telepíteni. A fájlok kiterjesztése MOV vagy QT. Digitális videó mellett VR panorámák és 3D fotók is készíthetők QuickTime-ban.

QVGA (Quarter-VGA) – Negyed VGA felbontás (320×240 pixel), elsősorban digitális videónál használják.

Rajzolat – Az objektívek által alkotott kép minőségére utaló kifejezés

RAM (Random Access Memory) – Írható és olvasható memória vagy rövidebben csak memória, amelyben a számítógép az adatokat és programokat tárolja futtatás közben. A RAM működéséhez tápfeszültség szükséges, ennek hiányában a tárolt adatok elvesznek. Egyik kiváltója lehet a jövőben a CompactFlash technológia, amely tápfeszültség nélkül is képes adattárolásra, viszont az elérési sebessége kisebb.

Raszterpont – Nyomdai eljárás árnyalatos képek nyomtatásához. A raszterpontok méretének változása adja – a fehér papírral együtt – a megjeleníteni kívánt árnyalatot. Az egyes pontok mérete általában elegendően kicsi ahhoz, hogy szabad szemmel ne lehessen megkülönböztetni őket, így a szemünk folytonos, árnyalatos képet lát. Akárcsak a felbontás esetében, itt is az egységnyi hosszra jutó pontok számával jellemezzük a kép finomságát. A mértékegysége lpi (lines per inch), illetve v/cm (vonal per centiméter).

Raszterrács (Halftone) – Eredetileg a raszterpontok előállításához használatos optikai rács, tágabb értelemben a képet alkotó raszterpontok rendezett összessége. A rendezettség miatt értelmezhetjük a rácssűrűséget (lpi) és a rácsszöget. Sztochasztikus rács esetében ezek a fogalmak nem értelmezhetők.

RAW (Nyers képformátum) – A RAW különleges eset a fájlformátumok között, hiszen nem más, mint az adott kép nyers adatait tartalmazó fájl, minden egyéb kísérő információ nélkül. Ennek köszönhetően platformfüggetlen, bár kezelése kissé nehézkes.

Reflexió – Az optikában: fény visszaverődése a felületekről.

Rekesznyílás (relatív nyílás) – Az objektívben a fényrekesz lamellái által le nem fedett lencsefelület. Ezen hatolnak keresztül a képalkotó fénysugarak. A rekesznyílás nagysága (felülete) befolyásolja a kirajzolt kép világosságát. A rekesznyílást a fényrekesz segítségével lehet szabályozni.

Rekeszértékek - A rekeszértékek az objektív fényáteresztő képességére utaló szabványos számok. A szabványos rekesszám-sorozat: 1 -1,4 – 2 – 2,8 – 4 – 5,6 – 8 – 11 – 16 – 22 – 32 A kisebb számokkal jelölt rekeszértéknél nagyobb az objektíven áthaladó fényáram, így a lencse által kirajzolt kép világosabb. A számsorban a kisebbtől a nagyobb számértékek felé haladva minden szomszédos érték felére csökkenti az objektíven átjutó fényt.

Rekesz automatika (idő prioritás) - A megvilágítási automatika egyik formája. Ilyenkor a megvilágítási időt kézzel kell beállítani. Ehhez a fénymérő adatai alapján a fényképezőgép választ és állít be rekeszértéket.

Render – Képalkotás elméletileg felépített tárgyakból vagy jelenetekből. Elsősorban a 3D animáció terén használatos fogalom, ahol a munka utolsó fázisában a renderelés során lesz a modellekből kép vagy mozgókép. Szintén renderelésnek hívják a filmes utómunkában a kijelölt munkafázisok véglegesítését a filmre.

Resample (újraméretezés) – A képfeldolgozás során, ha a kép pixelekben kifejezett méretét megváltoztatjuk (a felbontástól függetlenül), akkor a szoftvernek újra kell méreteznie a képet, azaz kicsinyítésnél egyes képpontokat el kell hagyni, míg nagyításnál újakat kell számolni. Ez utóbbi általában valamilyen matematikai közelítéssel (interpoláció) történik.

Retusálás – Képek részleteinek megváltoztatása, általában, hibák, sérülések javítása. Alkalmas komolyabb beavatkozásokra is, ahol a kép eredeti tartalmát megváltoztatjuk (például parkoló autók eltüntetése utcaképről). A digitális retusálás lényege, hogy a kijavítani kívánt területre a kép más, ép részeiről vett mintát másoljuk és összemossuk a környezetével.

Réteg (Layer) – Kép- és kiadványszerkesztő programokban a különböző képi, illetve szöveges részeket önálló virtuális „fóliákon” helyezhetjük el, amelyeket egymástól függetlenül szerkeszthetünk, mozgathatunk vagy törölhetünk. Ez a technika nagy szabadságot ad a tervezőnek, mert egy munkán belül könnyen hozhat létre mutációkat.

RIP (Raster Image Processor) –Képmegjelenítő célprocesszor elsősorban lézernyomtatókban és levilágítókban. Ez az egység felelős azért, hogy az általános, PostScript nyelvű adatokból a nyomtató által előállítható elemi pontok helyzetét meghatározza, azaz levilágításnál a RIP bontja a pixeles képet raszterpontokra. Ez – felbontástól és képmérettől függően – igen bonyolult és hosszadalmas feladat lehet, ezért sokszor külön célszámítógép végzi. Szoftver-RIPnek hívjuk azokat a szoftvereket, amelyek képesek PostScript adatok értelmezésére és kinyomtatására nem PostScript rendszerű nyomtatón.

RGB (Red, Green, Blue) – A három fénytani alapszín (vörös, zöld, kék) rövidítése, illetve a képernyős megjelenítésre alkalmas színmód megjelölése a programokban. Minden fénnyel dolgozó eszköz (szkenner, digitális fényképezőgép, monitor, kivetítő) RGB rendszerben dolgozik, míg a kimeneti eszközök (nyomtató, nyomda) CMYK-t használnak. A kettő közötti pontos átalakítás a színkezelő rendszerek (CMS) egyik legfontosabb feladata.

RLE (Run Length Encoding) – Tömörítési eljárás, amelynek előnye, hogy meglehetősen gyors, így gyengébb teljesítményű számítógépek is képesek futásidőben elvégezni a tömörítést – innen az eljárás neve is. Hátránya, hogy nem túl hatékony tömörítés, ma már csak kevés helyen alkalmazzák. A Windows Bitmap (BMP) fájlformátum egyik változata képes RLE tömörítésre, ennek a kiterjesztése is ez.

ROM (Read Only Memory) – Csak olvasható, „beégetett” memória. Általában digitális berendezések gyári szoftvereit tárolják ROMban, mivel ennek fenntartásához semmiféle tápfeszültség nem szükséges.

RS-232 – lásd soros csatlakozás.

Saturation (telítettség) – A telítettség az adott szín tisztaságát mutatja: minél kevesebb fekete található benne, annál tisztább. Minél kevesebb fekete (szürke) van a színben, annál telítettebb, annál tisztább a szín. A nulla telítettségű színek szürkék, függetlenül színezet (HUE) értéküktől.

Sávosodás (Banding) – Hiba a számítógéppel készített színátmenetben, amikor az átmenet közel azonos színű sávokra esik szét. Oka lehet, ha az átmenet túl hosszú, a két határszín túl közel esik egymáshoz vagy a megjelenítés túl kis felbontású.

Schwarzchild effektus – Egyes fotóanyagok fényérzékenysége a túl rövid vagy a túl hosszú megvilágítási idő esetén csökken. Így alulexponált lesz a felvétel. A jelenség neve: Schwarzchild effektus.

Screen – 1. lásd raszterrács; 2. képernyő; 3. szitanyomáshoz használatos szita (Silkscreen)

Screen frequency – raszterrácssűrűség, lásd lpi.

SCSI – Nagy sebességű, fürtözhető adatátviteli szabvány, elsősorban a számítógép és a meghajtók, illetve perifériák között. A régebbi Macintosh típusokon alapkiszerelésben SCSI buszt használtak. Ma már sok területről kiszorította a FireWire és az USB szabvány.

SD (Secure Digital) – Memória kártya, flash memória fajta, egyes digitális fényképezőgép és mp3 lejátszó típusok használják. Méretre és alakra pontosan megegyezik a Multimedia (MMC) kártyákkal.

Selection – lásd kiválasztás

Separation – lásd színbontás

Shadows (mélyárnyék) – A kép sötét részeinek összessége, illetve az árnyalati terjedelem alsó egyharmada.

Sharpen (élesítés) – Optikai csalódáson alapuló eljárás, amely a digitális képfeldolgozás során azt a hatást kelti, mintha a kép élesebb lenne. Tényleges élesítést digitális úton nem lehet elérni, csak a megfelelő optika használatával. Egyes szoftverekben életlen maszk (Unsharp Mask) néven találjuk, amely a neve ellenére szintén az élesítést szolgálja.

Site (webhely) – Olyan „hely” a weben, amely egy téma köré csoportosított oldalakat tartalmaz. Például a www.klikkmagazin.hu oldalai egy site-ot alkotnak.

SmartMedia – Flash memória kártya; két típusa ismert, a 3,3V és az 5V feszültséggel működő, ez utóbbi elsősorban a Fuji fényképezőgépekben. Ismerik SSFDC (Solid State Floppy Disc Card) néven is.

Soros csatlakozás (Serial Port) – PC-ken szabványos (RS-232) illesztő felület, amely bizonyos perifériák (egér, modem, digitális fényképezőgép stb.) csatlakoztatását teszi lehetővé. A lehetséges csatlakozások közül a leglassúbb.

Spot Color – lásd direktszín

Spot fénymérés - Más szóval: szelektív fénymérés. Ennél a mérési módnál a fénymérés csak a képmező közepén vagy más részén egy megjelölt kis körben (átmérő: 3-5 mm) történik. A spotméréssel meghatározható a téma viszonylag kis részletének helyes expozíciója.

Stroke (körvonal) – Vektoros rajzolóprogramokban az elemeknek adhatunk kitöltő színt (Fill) és körvonalat. Ennek színét, vastagságát és stílusát is meghatározhatjuk.

Stylus – Nyomásérzékeny digitalizálótáblák tolla. A Wacom cég termékei esetében minden egyes toll önállóan azonosítható.

SVCD (Super Video Compact Disc) – Olyan CD ROM, amelyen általában 35-45 perc (650 MB) videó és sztereo hang található. Mindkettőt MPEG-2 formátumban tömörítik, akárcsak a DVD-k esetében. Bár ez utóbbiaktól elmarad a minősége, a VHS-nél jobb. Az SVCD paraméterei: méret: 480×576 (PAL) képfrissítés: 25 kép/másodperc (PAL) adatátvitel: változó, legfeljebb 2600 kbps hang: 32-384 kbps MPEG-1 Layer 2 audio

SVGA – Szabványos monitorfelbontás, értéke 600×800 pixel.

Swatch – Szín; számos program az előre kikevert és elraktározott színeinket illeti ezzel a névvel.

SWOP (Specifications for Web Offset Publications) – Ofszet nyomdai szabvány tekercsnyomó gépekre az Egyesült Államokban, illetve az ennek megfelelő ICC profil. Több program ezt veszi alapértelmezett színtérnek, ami nem ad jó eredményt, helyette a Euroscale profilt kell választani.

Szépia (Sepia) – Barnás-sárgás szín, elsősorban a régies, megsárgult fotók színének jellemzésére használják. Néhány digitális fényképezőgép felkínál szépia effektet a készülő képek „öregítéséhez”.

Szín – A elektromágneses rezgéseknek egy része az emberi szem számára érzékelhető, látható. A különböző hullámhosszúságú rezgések által okozott érzet a színérzet.

Színbontás – Az elkészült kiadvány felbontása a négy nyomdai alapszínre (CMYK), illetve esetleges direktszínekre. Általában a pixeles képeket előbb egy képfeldolgozó szoftver segítségével kell színbontani.

Színegyensúly (Color Balance) – Az elkészített kép színeinek viszonya a valóságos színekhez. Ha a kép valamilyen elszíneződést mutat, a színegyensúlyát kell beállítanunk. Erre a képszerkesztő programok általában külön nyújtanak lehetőséget a csúcsfényben, a középtónusokban és a mélyárnyékban. A színegyensúlyt befolyásolhatja például a megvilágítás, vagy analóg fényképezésnél a film minősége (például műfényes film).

Színezet – lásd Hue

Színhőmérséklet – Színek jellemzésére használt mérőszám; a testek, anyaguktól függetlenül, egyre jobban hevítve mind ugyanazokat a színeket sugározzák ki, így a színek csak a hőmérséklettől függenek. Sok fényforrás esetében (Nap, gyertya, izzó) a színhőmérséklet megegyezik a valódi hőmérséklettel, míg másoknál (fénycső) csak a színt jellemzi.

Színkivonat (plate) – A színbontás után kapott 4 db kép, amelyek a CMYK színeknek megfelelő intenzitással jelennek meg. Ezek alapján készülnek a nyomdai nyomólemezek, amelyek a festéket a papírra juttatják, hogy ott ismét a négy alapszínből színessé álljon össze a kép.

Színmélység (Color Depth) – A valóság végtelen színárnyalataival szemben a digitális képek véges számú színt használnak, erre utal a színmélység (bitmélység) tulajdonságuk. A színes képeket általában 24 biten, azaz több mint 16 millió színnel ábrázoljuk; ez bőven elegendő az emberi szem „becsapásához”. Fekete-fehér képekhez elég 8 bit, azaz 256 szín is. Ennél kevesebbet is szoktak használni, ennek oka a fájlméret csökkentése lehet. A bitmap vagy vonalas képek 1 bit, a színpalettás képek 8 bit, az RGB képek csatornánként 8, összesen 24 bit, a CMYK képek csatornánként 8, összesen 32 bit színmélységgel dolgoznak.

Színszűrő – A különböző színű (más kifejezéssel: hullámhosszúságú) fénysugarakat különböző mértékben engedi át. A színszűrő átnézetben színe. Olyan színűnek látszik, amilyen színű fényt átenged. Az UV és az IR szűrőket is sokszor színszűrőknek nevezik, de az UV (ultraviola) vagy az IR (infravörös sugarak nem láthatóak, ezért nem számítanak színnek.

Színvisszavétel – A három alapszín, a CMY színtani tökéletlenségeinek kiküszöbölésére vezették be a színvisszavételt. Lényege, hogy amikor a három alapszín egyenlő mennyiségben fordul elő, az elméletileg feketét, illetve szürkét eredményez, valójában azonban nem. Ezt a mennyiséget részben vagy egészben tiszta feketével helyettesítve jobb eredményt kapunk. Két fajtáját használjuk: GCR és UCR.

Szitanyomás – Síknyomtatási eljárás, ahol egy finomszövésű selyemszövetet használunk – ez maga a szita. A selymet impregnálják és fotokémiai eljárással ráviszik a nyomtatandó képet. A szitát a nyomathordozóra fektetik, majd befestékezik. A szövet átengedi a festéket ott, ahol a kép ki kell alakuljon, de máshol az elzárt pórusok nem engedik át. Kisebb példányszámban, szinte minden sík felületre alkalmazható eljárás.

Szkenner – Más néven lapolvasó: olyan berendezés, amely a ráhelyezett sík képet pixelekre bontja és digitalizálja. Működési elvét és elrendezését tekintve többféle lehet, de minden típusban a beolvasandó képet meg, vagy átvilágítja egy lámpa, majd az érzékelők vörös, zöld és kék (RGB) szűrőkön keresztül megmérik a beeső fény intenzitását és azt digitális értékké alakítják.

Szóródási kör – A tárgy egy elméleti pontjából kiinduló fénysugarak az objektíven áthaladva a filmen nem egy pontba érkeznek meg. Az a felület amire a fénysugarak szétterülnek, a szóródási kör. Élesre állított helyzetben a szóródási körök a legkisebbek, életlen leképzésnél nagyobbak.

Sztochasztikus rács – Újabb keletű nyomdai eljárás, ahol a raszterpontok mérete állandó, míg helyzetük változó (látszólag véletlenszerűen), szemben a hagyományos raszterráccsal, ahol a pontok helye rögzített és méretük változása adja vissza az árnyalatot. Ilyen például az Agfa kristályrács.

Szürkeárnyalatos (Grayscale) – Fekete-fehér fotó 256 árnyalattal, megkülönböztetendő a csak fekete és csak fehér színeket használó bitmap színmódtól.

Targa (Truevision File Format) – A Targa (*.TGA) formátum széles körben használt, főleg PC-s környezetben. Különleges szolgáltatásai – alfa-csatorna, gamma-érték, felületinformációk – közkedveltté tették a multimédia- és a programfejlesztők körében. Gyakorta használt formátum a 3D modellezésben és animáció-készítésben.

Teleobjektív – Hosszú gyújtótávolságú, az alap objektívnél kisebb látószögű objektív. A téma kisebb részletét felnagyítva rajzolja a filmre.

Telítettség – lásd Saturation

Teljes nyílás – A teljes nyílás az objektív legnagyobb rekesznyílása. Ilyenkor az egész lencsefelület részt vesz a képalkotásban.

TFT (Thin Film Transistor) – Folyadékkristályos elven működő színes megjelenítő (képernyő).

TGA – Fájlformátum, lásd Targa

Thumbnail – Bélyegkép; nagyméretű képek esetén általában a fájl tartalmaz egy kisebb felbontású, gyorsabban megjeleníthető változatot, ami a gyors áttekintést segíti. Hasonló az analóg indexkép szolgáltatáshoz.

TIFF (Tagged Image File Format) – A nyomdai előkészítés legelterjedtebb képi formátuma. Platformfüggetlen és minden színmódot támogat, amit a Photoshop ismer, ideértve a CIE Lab módot is (de kivéve a duplexet). Képes a vágógörbe és az alfacsatornák tárolására, és újabb verziókban a Photoshop rétegeit is elmenthetjük TIFF-be. Többféle tömörítést is használhatunk a TIF formátumon belül.

Tintasugaras nyomtató (Inkjet) – Folyékony festékkel dolgozó nyomtató, a tintacseppeket apró fúvókákkal juttatja a papírra. Olcsó eljárás, de a folyékony festék miatt a papírminőség jelentősen befolyásolja az eredményt.

Tipográfia – Kiadványok tervezésének művészete, tulajdonképpen az alkalmazott grafika speciális ága.

Tömörítés (Compression) – Általánosságban adatállományok (fájlok) méretének csökkentésére használatos eljárás, ami tartalomtól függetlenül működik. Számos képi fájlformátum alkalmaz ilyet. A JPEG kimondottan képi adatok tömörítésére alkalmas, veszteséges tömörítést használ – ennek hatásfoka sokkal jobb, mint a hagyományos eljárásoknak, de ezért a minőségromlással kell fizetnünk.

Toner – Lézernyomtatók szilárd festékanyaga; aprószemcsés por, amelyet a fényhenger elektrosztatikus módon visz fel a papírra, majd ezt magas hőmérsékleten (kb. 180 Celsius fok) beégetik.

Total ink – Teljes festékterhelés; a nyomat egy adott pontján az összes színkivonat százalékpontos összege. Négyszín nyomásnál ez elvileg 400% lehetne, de technológiai okok miatt nem jó, ha meghaladja a 280-320%-ot.

Transparency – lásd átlátszóság

Trap – lásd rátöltés

True Color – A teljes ábrázolható színmélység elnevezése, ahol összesen 3×8, azaz 24 biten ábrázoljuk a színeket; ez elméletileg 16,7 millió különböző színt jelent.

TrueType – Betűtípusok leírásának egyik szabványa, amit a Windows és a Macintosh rendszerek egyaránt használnak. A leírt betűtípusokat vektorosan kezelik, így tetszőleges betűfokozatot használhatunk.

TTL (Through the Lens) – A fényképezőgép objektívjén keresztül (és nem külön érzékelővel) történő autófókusz és automatikus expozíció.

Túlexponált – Túl világos kép, ahol a sötét árnyékos részek fakónak tűnnek, a világos részletek pedig homogén fehér foltokká olvadnak össze.

Tükörreflexes kereső – Ez a megoldás a nevét onnan kapta, hogy az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintes mattüvegre. Ezen rajzolódik ki a kép. – kétobjektíves – egyobjektíves

Tükörreflexes kamera – Ezekben a fényképezőgépekben az objektív mögött egy 45 fokban elhelyezett tükör vetíti a fényt egy vízszintes mattüvegre.

TXT – Ez a legegyszerűbb szöveges formátum, csak magát a szöveget tartalmazza, semmilyen formázási információt nem tárol. Gyakorlatilag minden szövegszerkesztő képes értelmezni, illetve menteni, hiszen semmilyen kódolás nem bonyolítja a helyzetet.

Type – lásd betű

TWAIN (Technology Without An Independent Name) – A számítógép és különféle perifériák közötti kommunikációs protokoll, elsősorban képi adatok átadására. Ezzel képesek a szkennerek és a digitális fényképezőgépek kommunikálni a szoftverekkel.

UCA (Under Color Addition – sötét szín visszaadás) Ez a színvisszavétel ellenkezőjét végzi, ugyanis a sötét, árnyékos részeken a GCR metódussal meghatározott fekete mennyiségéből vesz vissza, és azt a három alapszín (CMY) keverékével helyettesíti. Ez részletekben gazdag, sötét, színdús árnyékot eredményez, amely összességében sokkal jobban mutat, mint a teljes színvisszavétel után.

UCR (Under Color Removal – sötét szín eltávolítás) – Hagyományos színvisszavételi eljárás, amely a kép árnyékos, sötét régióiban érvényesül. Minden középtónusnál sötétebb színből kiválasztja a legalacsonyabb arányú összetevőt, majd azt eltávolítja és annak megfelelő mennyiséget vesz vissza a többiből is. A visszavett színeket feketével helyettesítve sötétebb, markánsabb árnyékokat lehet elérni.

Unsharp Mask (életlen maszk) – Digitális eljárás, amely egy optikai csalódás segítségével a képet látszólag élesebbé teszi. Ez nem pótolja a ténylegesen élesen fotózott képet, mivel valódi részleteket nem visz fel a képre.

URL (Uniform Resource Locator) – Egy bizonyos hely (website) vagy fájl pontos helye az interneten (például http://www.klikkmagazin.hu/magunkrol/index.html). A felépítése mindig a következő: protokoll (http://), domain (www.klikkmagazin.hu/), szükség esetén elérési út, azaz alkönyvtár (magunkrol/) és végül a fájl neve (index.html). Ha a protokollt elhagyjuk, azt a böngésző automatikusan http://-nek veszi, ha pedig a fájlnevet elhagyjuk, akkor az index nevű fájlt fogja keresni.

USB (Universal Serial Bus) – Csatolófelület, amely újabb és gyorsabb, mint a párhuzamos és soros portok és számos eszköz csatolását lehetővé teszi: szkennerek, nyomtatók, digitális fényképezőgépek, külső meghajtók, modemek, billentyűzetek, egerek stb. További előnye, hogy a kábelen az adat mellett tápfeszültség is van, így a kisebb energiaigényű berendezéseknek nem kell külön táp.

UXGA – Szabványos felbontásérték:1600×1200 pixel.

XGA – Szabványos felbontásérték: 1024×768 pixel.

XTension – Bővítmény a Quark-XPress programokhoz, hasonló elven működik, mint az Adobe cég plug-in moduljai.

Vaku - Villanófény, örökvaku. Fotográfiai célokat szolgáló világítási eszköz. A korszerű vakukészülékekben speciális fénycső ( gázkisülési cső ) található. Ez egy erős elektromos kisülés hatására rövid ideig fényt bocsájt ki.

Vakuszinkronidô – A redőnyzáras fényképezőgépeknél legtöbbször nem lehet minden expozíciós időhöz vakut használni. Azt a legrövidebb megvilágítási időt, amelynél a villanófény használata még problémamentes, vakuszinkronidőnek nevezzük. A rövidebb időknél a vaku nem világítja ki az egész filmkockát.

Vágott méret – A nyomdai termék végleges, körbevágott mérete. A kiadványszerkesztő programokban ezt kell beállítani.

Vágójel (crop mark) – Nyomdai jel, a nyomda számára a vágás helyét jelzi; a vágott méreten kívül helyezkedik el.

v/cm (vonal per centiméter) – A raszterrács finomságának mérőszáma, hasonló az angolszász lpi mértékegységhez; a kettő közötti váltószám a cm-hüvelyk aránynak megfelelően kb. 2,5.

Vektoros ábrázolás – A kép egyes elemeit matematikailag leírható vonalakra és görbékre bontjuk, majd ezek paramétereit tároljuk. Előnye, hogy a kép nagyításánál/ kicsinyítésénél a felbontás nem romlik, azaz az ilyen képek nyomtatási minőségének csak a nyomtató felbontása szab határt, hátránya viszont, hogy az árnyalatokat, átmeneteket csak matematikailag leírható síkidomok által alkotott területekként tudja kezelni.

Vetett árnyék (Drop Shadow) – Digitális képfeldolgozásban gyakran használt látványhatás, ahol a kiemelendő rajzolatot vagy szöveget „kiemeljük” a háttérből azáltal, hogy mögé egy sötétebb, árnyékszerű foltot teszünk.

VCD (Video Compact Disc) – Mozgókép és hang tárolására használt CD szabvány; általában 74 perc (650MB) MPEG-1 formátumú videót és sztereó hangot tartalmaz. A minősége hozzávetőleg a VHS videóhoz hasonlítható. Méret: 352×240 (NTSC) vagy 352×288 (PAL) Frame Rate: 29,97 kép/másodperc (NTSC) vagy 25 kép/másodperc (PAL) Sávszélesség: 1152 kbps Audio: Stereo, 44.1kHz, 224kbps

VGA – Szabványos felbontás érték: 640×480 pixel.

Video Out – Digitális fényképezőgépeken, illetve videokártyákon annak jelzése, hogy az eszköz képes NTSC és/vagy PAL rendszerű videojel kiadására, azaz a képek megjelenítésére TV képernyőn.

Viszonossági törvény – Ha ugyanannyi fokozatban a rekesznyílást zárjuk és a megvilágítási időt hosszabbítjuk vagy a rekeszt nyitjuk és a megvilágítási időt rövidítjük, akkor az expozíció nem változik. Ezt nevezzük viszonossági törvénynek. (Lásd még: Schwarzchild effektus)

Vörösszem (Red-Eye) – A vaku fényének visszaverődése a szem érhártyájáról vörösre színezi a fotón az alany pupilláját. A vörösszem leggyakrabban az automatikus fényképezőgépek esetén jelenik meg, ahol a vaku közel van az objektívhez és az alany belenéz a lencsébe. A korszerűbb fényképezőgépek képesek csökkenteni ezt a hatást azáltal, hogy a vaku elővillan és ezért az alany pupillája összeszűkül.

WMF (Windows Metafile) – lásd EMF

WYSIWYG (What You See Is What You Get) – Szó szerint: azt kapod, amit látsz. Olyan szerkesztőprogramok jelzője, amelyeknél a szerkesztett nézett és a kész (nyomtatott) nézet megegyezik.

Zaj (Noise) – Hiba a digitális képen; a pixelek valós értéke kis százalékban eltér az elméletileg szükséges értéktől, ez különösen a sötét részeken látszik. Az így megjelenő kék, zöld és piros szemcsék rontják a kép minőségét. Jó megvilágítással ezt a hibát csökkenthetjük.

Zárszerkezet - A zárszerkezet az exponálás előtt és után elzárja a filmet a fénytől. A fényképezőgép vázában vagy az objektívben helyezkedik el.

Zoom objektív – Változtatható gyújtótávolságú objektív. Az objektív látószögét egy gyűrű elforgatásával vagy húzásával fokozat nélkül lehet változtatni. Nevezik még gumiobjektívnek is.