Volt olyan érzésed, kerültél olyan szituációba, hogy odaültél egy számítógép elé, beraktál egy játékot, és izgatottan nyomtad volna start gombot, és már játszani akartál türelmetlenül, és lőni, és menni, és legyakni az ellent minél előbb, de mielőtt ezt megtehetted volna, át kellett rágnod magad a beállításokon, és minden egyéb, tök „uncsi”procedúrán? Példálózhattam volna olyannal is, hogy akartál e már beülni versenyautóba, mert minden vágyad 340-et menni a célegyenesben, és 20 méteren belül 240km/h lassulni, de aztán elmondták neked, hogy ehhez 15évet kell tanulnod a versenyzést, így hát tök boldogtalan lettél, de ez annyira nem életszerű, mindennapi csalódás.

Így vagyok ezzel én most, mikor írnom kell egy cikket az expozícióról, és olvasom a forrásaimat. Menjünk már tovább… Fotózzunk már! Hagyjuk el a számokat, táblázatokat, fizikai jelöléseket. Nagyjaink, kiket most bámulunk a kiállítótermekben, múzeumokban, eldugott archívumokban, hol foglalkoztak azzal, hogy a kontrasztviszony kiszámítása: Cv = Lmax / Lmin? Ők kinyitották a szemüket, láttak, nem csak néztek (vagy fordítva?), kísérleteztek, mi meg istenítjük őket.

De mivel kell ide, és tényleg fontos, így nézzük, mit kell tudni akkor, ha szembe jön velünk az expozíció, és nekünk el kell beszélgetnünk vele úgy, hogy ne tűnjünk felkészületlennek belőle.

A két fő elem, minek nagy szerepe van az expozícióban, a fényrekesz, és a zárszerkezet.

Mond ki, hogy f é n y é r t é k! Jelöld úgy, hogy Fé, vagy EV (Exposure Value). Sokat fogsz róla hallani fotós körökben. Miért? Mert a fényérték nem más, mint az a mérőszám, mi a rekesznyitás méretével (mennyi fényt engedsz be a gépedbe), és ennek időtartamával (10 óra – 1 csilliomod mikroszekundum) kapcsolatos mérőszám. Hála a magasságosnak, egy mérőszámmal tudjuk ezt a két értéket kifejezni, és pluszként ez a két érték még egyenesen is aránylik egymáshoz. Hurrá!

A fenti táblázat ISO100-as érzékenység esetén mesél a fényérték számokról. A fényérzékenység emelésével a fényérték is változik. (ISO200: -1 ISO400:-2 ISO800:-3 ISO1600 -4 ISO3200: -5

Mivel a táblázaton azt látjuk, hogy sok záridő / fényrekesz páros adja ugyanazokat a számokat, így értetlenül állunk az előtt, hogy ugyan mi szerint döntsük el ezek beállítását.

Ehhez tudnunk kell két alapvető dolgot.

Nagy mélységélesség

A fényrekesz azon felül, hogy a fény mennyiségének beengedésében vállal szerepet, befolyásolja a képünk mélységélességét is. Mert bár az objektív megadja a fényképezni kívánt témánk élességét, viszont az előtte lévő, és utána következő éles sávnak a méretét, mi 1/3 – 2/3 arányban oszlik el a téma előtt, és a mögött, a fényrekesz méretének megadásával szabályozzuk.

Kis mélységélesség

Nagy nyílásban, azaz kis rekeszszámnál az élesség sávja minimumra redukálódik, a fókuszpontunkon kívül mindennek elmegy az élessége. Közepes nyitás mellett a látásunkhoz hasonlatos élmény fogad minket a keresőben, szűk rekesz, vagyis nagy rekeszszámnál pedig az élesség a gépünktől indul, s elmegy a végtelenbe.

A zárszerkezet neve egyértelműsíti funkcióját is. Elzárja a fényt az érzékelő, vagy a film elől, ha arra nincs szükség. E mellett időt mér, hiszen tudnia kell, hogy mennyi ideig nézzen farkasszemet a fényérzékeny rendszerünk a külvilággal. Ez azért lényeges, mert ennek az értéknek a változtatásával csodás hatásokat kelthetünk, ha mozgásban lévő témát fotózunk. Pillanatképet készíthetünk a rövid záridővel, mi élesen kimerevít mindent, vagy hosszabb záridővel a témánk mozgását is megmutathatjuk úgy, hogy miközben a mozgásban lévő tárgyat követjük, a középpontjára fókuszálunk, viszont a háttér bizonyos részletei elmosódottá válnak.
Mindent másodpercben, illetve annak törtrészében mérünk. A fenti táblázat 1 másodperc, és 1/4000-ed (25 százezred másodperc) közötti záridőkkel számol. Van ezekből a zárszerkezetekből elektronikus, mechanikus, sőt, még a kettőt vegyíteni is szokták. Felépítésük lehet redőnyzáras, mik általában függőleges irányban mozdulnak el, illetve központi zárasak, mik lamellákból álnak, és az optika tengelyére nézve koncentrikusan nyitnak. Őket a közép, és nagyformátumú, gépeknél, professzionális fényképészetben használják. De ez egy másik cikk, másik téma…