Szóval, az objektívek…
Megint nagyon el kell gondolkoznom azon, hogy hogyan legyen ez a cikk pont eléggé szakmai, és pont eléggé érthető. Egyenlőre fogalmam sincs, de vágjunk bele, és nézzük meg, hogy mi sül ki az egészből.
A lencse az, amin keresztül látod a világot. A szemed, a szemüveged, távcsöved, mikroszkópod, telefonod fényképezőrésze, kamerája, objektívjeid, webkamerád, szóval minden, min keresztül látsz, annak köze van a lencséhez, lencserendszerekhez.
Az életben nem nagyon foglalkozik vele az ember gyermeke. Ha rosszul lát, akkor elmegy szemészhez, belenéz, megmondja mikor lát jól, felírják, megrendeli, felveszi, stb. megoldódott a világ. A két kisfilmes kategóriánál (kompakt, bridge kamerák) sincs lehetőségünk azon változtatni (még), amivel a gépünk gyártója ellátta a fényképezőgépünket. Hiszünk az eladónak, haveroknak, reklámoknak, a nagyon intelligensek már felismernek pár lencsegyártót, és ahhoz ragaszkodnak, anélkül, hogy tudnák az a gyártó tulajdonképp mit is tett be a 20e forintos kompakt gépükbe, a nagyon okosak pedig először teszteket olvasnak, majd ezt követően döntenek. (Jó, tudom! A roppant okosak pedig nem foglalkoznak kisfilmes kategóriával, és minden átveréssel, mi mögötte van, de ez most a nem annak a kasztnak szól)
Tehát, az egész halandzsából a levonhatjuk a következtetést, az objektívvel elsősorban a tükörreflexes kamerák, és az a fölötti kategória használói foglalkoznak a legtöbbet. Miért? Azért, mert egyrészt nem étezik olyan lencserendszer, mi minden körülmények között működik, illetve használható lenne, másrészt pedig ezen állatfajta már szeret kísérletezni is a fotózásai közben.
Viszont itt lehet a legnagyobbat bukni is. Mert kiválasztod, mert megveszed, mert kiderül, hogy valahogy nem jó, valahogy nem illik ahhoz a stílushoz, mihez közelebb állsz, mert nagy telével jól lehet csajozni, viszont baromi nehéz, szóval a nyakadon marad koloncnak. Aztán el kell adni olcsón, majd választani kell egy másikat, stb, stb.
Hol kezdjem? Nézzük meg azt, hogy mit látunk kiírva a boltok polcain, mint röpke információ, miből semmit nem értünk, ha nem foglalkoztunk eddig a fotózással. Kiválasztottam egy szupi kis 14-24mm-es 2.8-as fényerejű Nikkor objektívet, mit már lassan 400 ezer alatt is meg lehet venni, és lássuk, mi van melléskiccelve, majd magyarázzuk is el a jelentését:
14-24mm f/2.8G ED AF-S NIKKOR
- Gyújtótávolság 14–24 mm
Ez az érték mondja meg az objektív nagyítási mértékét, azaz zoom tartományát. Ha egy
Szerintem az elmúlt 40 év alatt nem lehet megszámolni, hogy ez a kép hány újságban, cikkben jelent már meg. Én megtaláltam eddig legalább öt, fotózással kapcsolatos magyar oldalon, a külföldieket pedig össze sem tudtam számolni. Így hát álljon itt is a gyújtótávolság, és a hozzá tartozó látószög, de szigorúan csak tájékoztató jelleggel. 
számot látsz akkor az fix gyújtótávolságú, ha kettőt, akkor az állítható, tehát a min. és max. gyújtótávolságot jelöli. És akkor jön egy kiló halandzsa arról, hogy a gyújtótávolság az a pont, ahová az optika a párhuzamosan érkező fénysugarakat összegyűjti, meg szóba kerül, hogy nem ugyanolyan a filmesnél, meg a diginél, és negatív filmkocka, meg átló méretek. Jajj…
Ezt nem érted. Főleg akkor nem, ha továbbmész és elkezdesz azon gondolkozni, hogy oké, de van benne 6-8-12 akárhány lencse, és azok között még egy fényrekesz, meg össze-vissza fordul a fény közben, és akkor mi is van? Ekkor jön az iskola, meg a fizikai tanszék, stb. Kell? Ide nem! Tényleg nem, mert elkezdtem megmagyarázni, és akkor jöttek a rajzok, meg ábrák, és arra jutottam, hogy vannak szakmai lapok a neten, kik ontják ezeket az infókat, a különböző egyenletekkel egyetemben, szóval ők foglalkozzanak a téma sava-borsával, mi meg nézzük meg, hogy mire valók a különböző gyújtótávolságú objektívek.
Hogy választasz? Megtanulod, hogy az 50mm-es gyújtótávolság kb. az, amit látsz a szemeddel. Az a perspektíva, tehát ahogyan látod a tárgyak térbeli elhelyezkedését, és az a látószög, amit jobbról, balról, felülről, alulról érzékelsz. Innen el lehet indulni. És milyen jó lenne, ha azzal be is fejeznénk, hogy akkor a telével lelövöd a szirti sast a hegyről, a nagylátószöggel meg panorámát készítesz, és annyi. De nem! Mert pl. figyelembe kell még venned a gyújtótávolsághoz szorosan kapcsolható torzítást is. Egy nagylátószögű objektív tulajdonsága az, hogy a teret széthúzza, a teleobjektív pedig pont ellenkezőleg működik. Gondolj bele, hogy mi van pl. portrékészítésnél. Megveszed a gépvázat, feldobsz rá egy 50mm, vagy annál kisebb objektívet, és lekapod vele közelről az asszonyt. Ő meg első felindulásból pofán vág, hogy milyen nagy orrot fotóztál neki, és erre hogy voltál képes kiadni ennyi pénzt. Miért történik ez? Mert a nagylátószög széthúzta a képet. A kép közepén lévő orr megnyúlik, a fej többi része összemegy, szóval borzalom. Viszont amikor már a környezetet is akarod fotózni a személy mellé, kinek már több mint félalakos portréját akarod megörökíteni, akkor már oda kell nyúlnod a nagylátószögért, mert a telébe nem fog beleférni.
Nem hiszem, hogy lenne szabálykönyv arra, hogy mit-mire használj. És ha lenne is, akkor biztos senki nem olvasná el. Láss, és kísérletezz. De azért az elején még ne mutasd meg mindenkinek….
- Maximális rekesz f/2,8 Minimális rekesz f/22
Fényrekesz skála. Nem a kiválasztott objektíven, de attól még fényrekeszskála.
FÉNYERŐŐŐŐ!!! Annyit kell foglalkozni a fénnyel, hogy az már borzalom! Már van itt egy cikk a fénymérésről, és fényérzékenységről, de lássuk mi a rekesz, meg az értékek, és hogy is néz ki ez valójában.
A fényrekesz nem más, mint az objektív pupillája (most belegondoltam, hogy ezt a jellemzést hányszor használják, és nekem sem jut eszembe más…) Ha túl sok a fény, akkor összehúzódik, ha túl kevés, akkor kinyílik. A fény beengedésén kívül még a témád mélységélességét is befolyásolod ennek az értéknek a megváltoztatásával. Jelen esetünkben ez a két szám a két végértéket mutatja meg, amin keresztül a fény bejuthat a gépedbe. Ha egy picit többet szeretnél megtudni erről, akkor irány ide.
- Objektív felépítése 14 lencsetag 11 csoportban (2 ED üvegtaggal, 3 aszférikus lencsetaggal és egy Nano Crystal Coat bevonatú taggal)
A lencsetagot, és a csoportot talán nem kell megmagyarázni.
A "néninek" a feje tetején nézzük meg a színi hibát.
Jön az ED. Illetve tök mindegy, hogy ezt ED, UD, SD, SLD, LD, AD néven emlegetjük, mert itt a „D” a lényeg, ami alacsony színszórású lencsét takar. A többi betű a különböző gyártók, különböző fantázianeveit rejti. A domború lencséknél az a helyzet, hogy a rajtuk áthaladó fényt bizonyos mértékben szétbontják színösszetevőikre. Itt az a probléma, hogy ezek kissé szétszórva érkeznek meg, mit a szemlélő úgy vesz észre, hogy a kép éles kontúrvonalainál egy szivárványszerű átmenetet lát. Ezt hívják színi eltérésnek, vagy csodás nevén, kromatikus aberrációnak. Ennek a problémának a korrigálására kerülnek bele az objektívekbe ezek a lencsék.
Aszférikus lencse. Meg kell ismerkednünk a szférikus aberráció fogalmával. Az a célunk, hogy a lencsénken bárhol áthatoló fény, ugyanabban a pontban találkozzon, minden beeső fénynek ugyan ott legyen a gyújtótávolsága. Domború lencséknél, az optikai tengelytől távolodva (közepétől kifelé…) már nem egy pontban találkoznak, hanem egy szóródási kört írnak le. A homorú lencséknél ugyan ez a probléma, csak fordítva. A két lencse összeillesztésekor ezen hibák kioltják egymást, tehát minden oké! Viszont, hogy ne legyen kismillió lencse az objektívben, valaki kitalálta azt, hogy tervezzünk egy speciálisan változó felületű lencsét, mi a domború felületek hibáit korrigálja, tehát egy pontba irányítja a tőlük érkező fényt. Kevesebb lencse, kisebb súly, a hordós torzítás, illetve a képszélek életlensége a múlté. (majdnem…)Viszont ha úgy érezzük, hogy az objektív gyártónk nem volt a helyzet magaslatán ezen üvegek elkészítésekor, akkor még mi is korrigálhatunk ezen hibákon (nem, nem kell lencsét gyártani), a rekesznyílás szűkítésével, hiszen akkor a lencsék széleiről beérkező fényt kizártuk az egyenletből.
Nano Crystal Coat bevonatú tag. A sima és fényes lencsefelületekről a fény egy része visszaverődik és irányt változtat, fényveszteség is fellép. Nekünk pedig az a célunk, hogy az a fránya fény egy irányban mozogjon, no és minél több. Ha sok lencse van egy objektívben, akkor ez a hatás megsokszorozódik. Erre találták ki a különböző tükröződésmentes bevonatokat, miket a legkülönfélébb fantázianevekkel láttak el a gyártók.
- Képszög 114°–84° (90°–61° DX-formátumú fényképezőgép esetén)
Ezt tulajdonképp a gyújtótávolság mellé kellett volna írni. Milyen szögtartományban képes látni az objektív. Két érték van megadva, hiszen az objektívünk változtatható gyújtótávolságú. A DX formátumot azért emelték ki, , hogy szóljanak a vásárlónak, az APS-C szenzorméret mellett ekkora lesz a látószög. A táblázatot itt találod.
- Minimális élességállítási távolság 28 cm (18–24 mm gyújtótávolság esetén)
Ez azt a távolságot mutatja meg, ami az objektív és a tárgyunk között van, és még tudunk élességet állítani. Tehát, 14-24 es obink van, ami azt jelenti, hogy 14-17 mm-es gyújtótáv mellett ne is próbálkozzunk az élességállítással, mert tutira nem fog menni.
- Maximális leképezési arány 1/6.7
A leképezési arány a nagyítás mértéke. Az 1:1 azt jelenti, hogy ha két centis óriáshangyát fényképezel, akkor a filmsíkon is 2 centis lesz a hangyád. Jelen esetben a két centis hangyád nem éri el a 0.30 centit, de mivel nem is makro objektívet nézegetünk a polcon, így hát ezen lendüljünk túl.
- Íriszlamellák száma 9 (kerekített)
Nem tudom elképzelni, hogy azzal kéne foglalkoznod, hogy hány darab van belőle, és mennyire van lekerekítve. Többszázezerért nem hagyták ki belőle, és valószínűleg ez a lényeg. Egyébként azt mondják, hogy minél jobban hasonlít körre a lamellák által határolt terület, annál szebb képet ad a mélységélességen kívül eső tartomány. Vájtszeműek…
- Élességállítás Belső élességállítási rendszer (IF); automatikus élességállítás a beépített SWM használatával és manuális élességállítás
A Canon elképeszt minket azzal a rengeteg képanyaggal, amivel el akarja adni az objektívjeit. Itt van pl. egy vázlat az AF meghajtásokról. A baloldalira figyeljünk, hol nincs már semmi bonyolult alkatrész, hol ultrahang működteti gyorsan és pontosan a lencsetagokat. Ők USM-nek hívják, a Nikon meg SWM-nek. Na bum...
IF: Ez azt jelenti, hogy az élességállítást az objektív belsejében, egy belső lencsetag mozgatásával érik el. Ez azért jó, mert az élességállítás közben nem fordul el az objektív első lencsetagja, amire épp valami speciális szűrőt pakoltunk. Egyébként meg kisebb tömeget is kell mozgatni, tehát gyorsabb lesz az élességállítás. .
SWM: Az AF motor, mi az élességállítást végzi, ultrahanggal van meghajtva. Gyors, pontos, csendes, nagy teléknél egyszerűen kincs, mert ott kell a legtöbb utat megtenni az élesség beállításhoz.
A manuális élességállítást meg valószínűleg nem kell elmagyarázni. Az optikára kapunk egy állító gyűrűt, és már játszhatunk is. Viszont arra figyeljünk, hogy néhány gyártó nem tolerálja, ha az autófókusz bekapcsolása mellett még belenyúlunk kézzel is az állításba. Vaskos számlát fog benyújtani a szerviz a javítás után.
Képstabilizálás
Utoljára meg kell említenem az objektívekbe épített képstabilizáló rendszereket. Igen,
objektívbe, mert pl. a Canon és a Nikon oda építi, a Sony meg a Pentax a képérzékelő szenzort rezegteti. De ez most mindegy…
A képstabilizáló rendszer arra jó, hogy kiegyenlítse a kezed remegését. Giroszkópok figyelik az elmozdulások vízszintes, vagy függőleges irányát, amit az objektív mikroprocesszora feldolgoz, és ezt követően egy speciális lencsetagot mozgatva, helyes irányba tereli az elállítódott fénynyalábokat.
Hasznos segítség ott, hol fény hiányában vagyunk, vagy mozgó tárgyakról fényképezünk. A vízszintes mozgásfigyelést általában ki lehet kapcsolni, mivel ha előttünk elsuhanó tárgyat akarunk megörökíteni, akkor semmi szükségünk gyorsulásmérőre, hiszen direkt gyorsítunk a témánkat követve. Az objektívbe épített képstabilizáló előnye, hogy a keresőnkbe is már a stabilizált kép érkezik, tehát a 400-as telével is tudunk úgy fotózni, hogy lássuk is a témánk, ne csak valami remegő foltot. Hátránya az, hogy az objektívbe még több lencsetag kell, mi ronthatja az objektív képét, illetve minden egyes objektívnél ki kell fizetni a beleépített képstabilizáló rendszert.
És akkor bónuszként jelenjen meg itt egy videó, mit tekinthetünk akár Canon reklámnak is, és egy hatalmas puskának mutatja be a készítését. Az anyag három részes, Canon Lens Production (Part 1), (Part 2), (Part 3) címekkel.
